Villámkrach söpört végig hétfőn az európai tőzsdéken, a hirtelen zuhanás, elsősorban a skandináv részvénypiacokat érintette erősen. A svéd tőzsdeindex, az OMX 30 7,9 százalékot esett, miután visszapattant és 1,9 százalékos csökkenéssel zárt, de az esés hatással volt a teljes európai részvénypiacot reprezentálni hivatott Europe Stoxx 600-as indexre is, ami átmenetileg 3 százalékkal esett, majd 1,5 százalékos vesztesére kapaszkodott vissza.

A piaci szereplők körében nagyon gyorsan elterjedt, hogy a meredek zuhanás a Citigroup kereskedőihez köthető, akik egy csomagnyi részvénytől igyekeztek megszabadulni, közöttük számos svéd papírral. A bankcsoport elismerte, hogy egyik kereskedője hibázott amikor ajánlatokat vitt be a rendszerbe, további részleteket azonban nem közöltek - írja a Financial Times. A hibát pereceken belül azonosítottuk és korrigáltuk - tették hozzá.

A rendszerszintű bakikkal nincs igazán szerencséje a Citinek - emlékeztet a lap - 2020-ban például véletlenül 900 millió dollárt utaltak át a Revlon nevű kozmetikai cég hitelezőinek. Az összegnek később csak egy részét sikerült a banknak visszaszereznie. A bankcsoportot később 400 millió dollárra bűntette az amerikai felügyelet, mivel nem sikerült kellően kezelnie a kockázati és kontrollrendszerének hiányosságait, s felszólították, hogy fejlessze belső eljárási rendszerét és technológiáit.

A villámkrachok, amelyek során az árak pillanatok alatt összeomlanak majd talpra állnak a számítógépes, nagy gyakoriságú kereskedést folytató cégek elszaporodásával párhuzamosan váltak egyre gyakoribbá. Az első ilyen típusú összeomlás, amelyet villámkrachnak "flash crash"-nek neveztek 2010 májusában történt az amerikai részvénypiacon, amikor a vezető amerikai részvényindexek rövid idő alatt hatalmasat zuhantak. Ott a későbbi vizsgálatok azt mutatták, hogy a nagy zuhanást az S&P 500-as index határidős piacán történt esés váltotta ki, amelyet a folyamatosan aktiválódó veszteségminimalizáló megbízások erősítettek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!