Minden idők legköltségesebb és legnagyobb világkiállításaként vezetik fel a szervezők a ma megnyíló sanghaji expót, amelyet a kínai politikusok országuk diadalmas gazdasági menetelésének szimbólumaként értékelnek. A rendezvény kétszer annyiba kerül, mint a pekingi olimpia: hivatalosan 4,2 milliárd dollárt költöttek rá, de a kínai média szerint a tényleges költségek elérhették az 56 milliárd dollárt is, elsősorban az infrastrukturális beruházások miatt. Maga Sanghaj 45 milliárdot fordított infrastruktúrája fejlesztésére, többek között megépítették a világ leghosszabb metróvonalát és két új repülőtéri terminált. A vásár területe 5,3 négyzetkilométer - hússzor akkora, mint a legutóbbi, 2008-as expó volt a spanyolországi Zaragozában, és kétszer akkora, mint Monaco államé. Miután biztonsági okokból a látogatók semmilyen saját járművel nem mehetnek be a vásárra, kiépítették a tömegközlekedését - az érkezők metróval, autóbuszokkal és különleges panorámataxikkal járhatják be. A rendszert több próbanapon tesztelték, a nyilvánosságra hozott fényképeken ugyan boldog mosollyal ajkukon, de végeláthatatlan sorokban várakoztak a látogatók a bejáratoknál (a japán pavilonnál négyórás sorállás kellett a bejutáshoz). A sanghaji expó úgy reklámozza magát, mint az első zöld és környezetbarát világkiállítás - ez különösen fontos a kínai vezetés számára, amelynek sok kellemetlenséget okozott a világsajtó számtalan tudósítása az olimpia előtt a levegő és a víz szennyezettségéről, arról, hogyan áldozzák fel a környezetet és az emberek egészségét a gazdasági fejlődés oltárán. Ugyancsak politikai reklámértékű annak hangsúlyozása, hogy most először rendezik meg a világkiállítást fejlődő országban, ezzel is aláhúzva, hogy Kína joggal tart igényt a feltörekvő országok vezetőjének rangjára. A célok közé tartozik az is, hogy segítsék Sanghajt a kormány tavaly márciusi határozatának megvalósításában, amely szerint Kína keleti fővárosának nemzetközi pénzügyi és hajózási központtá kell válnia. Sanghaj a kínai társadalomtudományi akadémia ranglistája szerint a harmadik legversenyképesebb kínai város Hongkong és Sencsen után, de bruttó hazai termékét tekintve már lehagyta Hongkongot - tavaly a GDP-je 1,49 ezer milliárd jüan (218 milliárd dollár) volt. A világkiállítás egyértelműen újabb lendületet ad a város gazdaságának, ám magából az expóból a szervezők egyáltalán nem számítanak nyereségre. Tisztában vannak vele, hogy az eddigi ilyen rendezvények általában veszteségesek voltak - a vancouveri 1986-os például 33 millió dolláros mínusszal zárt, a 2000-es hannoveri bevételei 1,1 milliárddal maradtak el a kiadásoktól.