Csak a magyar lakosság felső 30 százaléka rendelkezik érdemi megtakarítással

A kormány saját bevallása szerint is azzal a céllal változtatta meg az új befektetéseket terhelő adót, hogy az állampapírokat még vonzóbbá tegyék a lakossági ügyfelek számára. A befektetett pénzösszegek, megtakarítások tőkeösszege után nem kell a szochót befizetni, csak a realizált kamat után. A Napi.hu legújabb podcastjában Deák Dávid, az Equilor Befektetési Zrt. üzletkötője beszélt a változás piaci hatásairól és az első tapasztalatokról.

Az új adónemmel a kormánynak elsősorban nem a bevételnövelés volt a célja, hanem a kiadások csökkentése – mondta el a Napi.hu podcastjában Deák Dávid. Az Equilor Befektetési Zrt. üzletkötője szerint már a módosítás előtt is eljutott odáig a kormány, hogy a lakossági megtakarítások – amelyek nagyságrendileg 22 ezer milliárd forintot tesznek ki – fele már állampapírokban volt lekötve.

Az Equilor munkatársa arról is beszélt, hogy már jó néhány éve érezhető, hogy az állampapírok népszerűsége növekszik, ám az új helyzet egyértelműen tovább növeli a keresletet a kormány által kibocsájtott befektetési eszköz iránt.

Deák Dávid kiemelte, hogy a nagyobb befektetéssel rendelkező magyarok 15 százaléka továbbra is a különböző részvénycsomagokat preferálja, míg legalább ennyien tartanak készpénzben is megtakarítást, de a tartós befektetési számlákat és a kötvénycsomagokat is használják. A szakember is megerősítette azt a korábbi megállapítást, miszerint a két számjegyű állampapírhozamoknak köszönhetően

ez a megtakarítás jobb befektetésnek bizonyult, mint ingatlant vásárolni és kiadni, még úgy is, hogy az albérletárak is drasztikusan növekedtek.

Az alapkezelők és a bankok egész marketingkampányt építettek arra, hogy a lakosságot arra biztassák, még július előtt kössék meg befektetési szerződéseiket, és ezzel elkerüljék az extra 13 százalékos adót a befektetéseikre. Hogy ez mennyire volt sikeres, az majd csak az év vége felé derül majd ki – közölte az üzletkötő.

 

Deák Dávid arról is beszélt, hogy

a magyar lakosságnak mindössze a felső 30 százaléka rendelkezik értelmezhető megtakarítással,

de ott is nagyon sokan tájékozatlanok a lehetőségeiket illetően, és közülük is rengetegen tartják a pénzüket készpénzben, ami a jelenlegi inflációs környezetben a lehető legrosszabb döntés, mert a vagyonuk folyamatosan elértéktelenedik.

A szakértő hangsúlyozta, hogy a kriptobefektetések Magyarországon változatlanul kevésbé szabályozottak, mindössze egy 15 százalékos adóval vannak terhelve, ami Európában alacsonynak számít. Deák Dávid hozzátette: a magyar lakosságnak egyelőre nincs számottevő befektetése ilyen eszközökben, de mindez a jövőben várhatóan növekedni fog.