Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a megkérdezettek körülbelül mekkora összegű váratlan kiadást tudnának azonnal, gond nélkül fedezni a megtakarításaikból. 

A felmérés szerint a magyar lakosság 26 százalékának nincs megtakarítása, továbbá egy legfeljebb 50 ezer forintos váratlan kiadás a lakosság 42 százalékának gondot okozna, tehát 

a válaszadók több mint kétharmadának – 68 százalékának – nincsen 50 ezer forintja egy váratlan kiadásra.

Kép: Napi.hu, Pulzus

Ugyanakkor a felmérésből az is kiderül, hogy több mint egymilliós megtakarítása van a magyarok 8 százalékának, azaz durván minden 12. magyarnak.

Minél idősebbek vagyunk, annál kevesebb megtakarításunk van

A felmérésben három korcsoportot vizsgáltunk: 18–39, 40–59 évesek, illetve 60 év felettiek. Legfeljebb 50 ezer forintos váratlan kiadást a fiatalok 64, a középkorúak 69, az idősek 74 százaléka nem tudna azonnal kifizetni.

Kép: Napi.hu, Pulzus

Nincs meglepetés: a magasabb végzettséggel bíróknak több megtakarítása van

Négyből három alapfokú végzettséggel rendelkező válaszadónak nincsen 30 ezer forintja a váratlan kiadásokra – 34 százaléknak egyáltalán nincs megtakarítás, 41 százaléknyian pedig legfeljebb 30 ezer forintot tudnának kifizetni.

Folyamatosan feléljük a megtakarításainkat, gyűlnek a sötét felhők a fejünk felett

Az elmúlt három évben mindössze a magyarok 16 százaléka tudta növelni pénzügyi tartalékait. Jellemzően a nők élték fel megtakarításaikat.

A felsőfokú végzettséggel bírók több mint ötödének (22 százaléknak) viszont egymillió forintnál többet is elő tudnának teremteni, hogyha szükség lenne rá – az alapfokú végzettségnél ugyanez 5, míg a középfokúnál 6 százalék.

Kép: Napi.hu, Pulzus

Lakhely szerint vizsgálva a fenti kérdést, egyértelműen kitűnik a válaszokból, hogy a fővárosban élők vannak könnyebb helyzetben, ha váratlan kiadásról van szó: a budapestiek több mint fele (59 százaléka) több mint 30 ezer forintot tudna azonnal fizetni, ha a szükség úgy kívánná.

Ugyanezt megfordítva az derül ki a válaszokból, hogy a községben élők 68 százalékának, míg a megyeszékhelyeken élők 64 százalékának ez a 30 ezres határ már gondot okozna.

Ezt kell tudni a kutatásról

Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt május 22-én és 23-án, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.