A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter korábban több alkalommal is ígéretet tett arra, hogy a bankadó mértékét jövőre megfelezik, s 2013 után kivezetik a piacról, helyét pedig az addigra várt uniós bankadó mértékével megegyező elvonás foglalhatja el, elemzők szerint a mostani ötlet csak úgy kivitelezhető, ha a bankadót a tranzakciós adó bevezetésével párhuzamosan kivezetik a piacról.

Mivel ezzel egy időben nem várható, hogy a kormányzat lemond a bankadóbevételekről, érdemes legalább azzal a 120 milliárd forinttal számolni, amelyet a pénzintézetek tavaly és idén kötelesek befizetni. (A többi, az adót nyögő pénzügyi szolgáltatóra a tranzakciós adó kivetése meglehetősen nehézkes volna.)

A magyar megoldás ismét unikumnak számít az európai piacon. Az Európai Bizottság jelenleg három pénzügyi jellegű adó bevezetését vizsgálja. Az első a már említett Tobin-adó, amely tőkemozgások, "spekulációs" pénzmozgások megadóztatását célozza. A másik javaslat szerint a pénzügyi szolgáltatásokat is bevinnék az áfakörbe, s ebből keletkezne bevétel. A harmadik megoldás, az úgynevezett FAT mérlegfőösszeg/jövedelem alapon vetne ki adót a szolgáltatókra. Ez utóbbi áll a legközelebb a jelenlegi magyar bankadóhoz, de mértéke bizonyosan nagyságrendekkel kisebb lesz, mint a hazai − ha e mellett döntenek

A Giro Zrt. adatai szerint tavaly 280 millió banki tranzakció futott keresztül a rendszeren, ha ezen tranzakciószámra akarjuk ráhúzni a 120 milliárd forintos összeget, tranzakciónként 429 forintos átlagos adóterhelést kapunk. (A jellemzően egyedi, ám nagy összegű Viber-tranzakciók száma elenyésző e tekintetben.) Miután jól látható, hogy a kis összegű átutalásokat az ilyen adóteher "megölné", egyértelműnek tűnik, hogy csak forgalomalapú lehetne az adó.

Ha az adó összegét a Giro-átutalások 59 315 milliárd forintos tavalyi volumenéhez mérjük, akkor 2 ezrelék körüli adómértéket kapunk. Természetesen nem feledkezhetünk el a Girónál értékben alig 30 százalékkal kisebb értékű nem banki Viber-átutalásokról sem, ezek mellett 1 ezrelékre apadhat az adóterhelés. Mivel kizárható, hogy az állam pont a bankok egymás közötti műveleteinek megadóztatásáról mondana le, így újabb Viber-tétel kerül a képbe, vagyis az értékre vetítve fél ezrelék körüli adóterheléssel lehetne biztosítani a költségvetés bevételi oldalát. Ez a terhelés lényegében fele annak a költségnek, amelyet a hitelintézetek egy-egy tranzakcióért elkérnek az ügyféltől, vagyis számottevően drágulni fognak a banki tranzakciós díjak.

Szlovákiában is a tranzakciós adóban gondolkodnak

A jövő évre megszabott 3 százalékos hiánycél olyan nemzetközi vállalásnak számít, amit a kormány tiszteletben tart. Az új kormány ezért az államháztartás rendbetételét tekinti fő feladatának − közölte Robert Fico szlovák miniszterelnök, miután megbeszélést tartott pénzügyminiszterével és a Szlovák Nemzeti Bank elnökével. Peter Kazimír pénzügyminiszter szerint jövőre a hiánycél tartása érdekében nem 1,2 milliárd, hanem 1,5 milliárd eurót kell megtakarítani, ennek érdekében növelni kell az adóterheket és a bankadót. Fico felvetette a pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is, bár a Tobin-adó mértékéről hallgatott.

Ráadásul a fenti okfejtés a teljes körű tranzakciós adó bevezetésével számol, ám a hírek szerint a kormányzat − ha lehet − mentesítené a lakosságot a terhek alól. Ez ugyanakkor lényegesen komolyabb terheket róna az átutalásokért már ma is sokkal komolyabb összegeket fizető vállalkozásokra. Ez a megoldás számos tekintetben kockázatos. Egyrészt a cégek egy részét arra késztetné, hogy külföldi hitelintézeteken keresztül bonyolítsák fizetési forgalmuk döntő részét és itthon csak a "kötelező" tranzakciókat − például a NAV-utalásokat − bonyolítsák. Ennél is nagyobb kockázatot hordoz az, hogy a vállalkozások jelentős része az adó elkerülése érdekében visszatérne a készpénzforgalomhoz, ami nemzetgazdaságilag sokkal költségesebb, másrészt pedig finoman szólva sem a gazdaság kifehérítése irányába hat.