Eladná lakását? Végleg megszűnt egy adókedvezmény

Az öt év átmeneti idő után januártól már nem lehet lakásszerzési kedvezményt érvényesíteni. A változás szinte csak technikai, hiszen a legalább öt éve megszerzett lakóingatlan értékesítése után nem kell adózni, más esetekben pedig bőven lehet csökkenteni a közterhet.
, 2013. január 27. vasárnap, 09:01
Fotó: Napi.hu

Az idén is közzétette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek 2013. évre vonatkozó adókötelezettségének alapvető szabályait bemutató kiadványt. A leginkább szembetűnő különbség a 2012. évi szabályokhoz képest az, hogy végleg kikerült az adórendszerből a lakásszerzési kedvezmény -  jóllehet nem valószínű, hogy ez sokakat érintene még. Öt évvel ezelőtt jelentős változás ment végbe a személyi jövedelemadó törvényben az ingatlanvásárlás szabályait illetően. Míg korábban 15 évig tartani kellett egy ingatlant ahhoz, hogy az eladásából származó bevétel adómentes legyen, addig ez 2008-tól lényegesen lerövidült: mindössze öt évre - lásd a keretes írást.

Ugyanakkor a korábbi szabályozás a mobilitás megtartása érdekében tartalmazott egy lakásszerzési kedvezményt. Ezek szerint nem kellett adót fizetni akkor, ha az eladott ingatlan árából az eladó egy másik ingatlant, pontosabban lakást vásárolt. Ha a vételár kevesebb volt, mint az eladott ingatlan ára, akkor csak a különbözetet terhelte adó, ha többe került, akkor értelemszerűen nem keletkezett adófizetési kötelezettség.

Ezt a kedvezményt a tartási idő töredékére csökkentése után el is törölték, mondván életszerű, hogy az emberek életvitelszerűen cserélnek lakást, s ezt sokkal egyszerűbb úgy támogatni, hogy az adóköteles időszak rövidebb, semmint külön számolgatni kelljen a támogatással. Ennek fényében 2008-tól megszűnt a lakásszerzési kedvezmény.

A jogszabály tartalmazott azonban egy átmeneti rendelkezést is, amely szerint a 2008 előtt eladott ingatlanok esetében megmarad a kedvezmény öt évig. Erre azért volt szükség, mert a korábbi szabály értelmében ennyi idő állt rendelkezésre, hogy újabb lakás vásárlása révén érvényesíteni lehessen a kedvezményt - vagyis utólag vissza lehetett kérni az adót. Ez azért nagy valószínűséggel nem érintett sok magánszemélyt. Tekintettel arra, hogy az öt év lejárt, mostantól tiszta helyzet állt elő: öt év tartás után egyáltalán nem kell adózni, előtte viszont akkor is kell, ha másik lakás vásárlása a cél.

Maradt a méltányossági kérelem

Minél régebben vette, annál kevesebbet adózik
Ingatlan értékesítésekor az adó alapját képező jövedelemnek az adásvételből származó bevétel és a költségek - köztük a szerzési vételár, értéknövelő beruházások - különbsége számít, alapesetben ez 16 százalékos adókulccsal adózik.

Az idén és tavaly megszerzett lakás esetében az így kiszámított összeg 100 százaléka jövedelemnek minősül, míg 2011-es szerzésnél már csak 90, 2010-esnél 60, 2009-esnél pedig 30 százaléka. Az öt évvel ezelőtti, azaz 2008-as szerzés esetében 0 százalék számít jövedelemnek, azaz ott nem is kell matekozni a beszerzési értékkel, költségekkel.

Nem lakáscélú ingatlanok esetében más a helyzet. Amennyiben az ingatlan szerzése 2007-ben vagy azt megelőzően történt, tovább csökkenthető az adóalap, évenként 10-10 százalékkal. Ez azt jelenti, hogy egy 2007-ben megvásárolt ingatlan esetében csak 10 százalék a levonható mérték, egy 2003-ban megvettnél már 50, egy 1998-ban megszerzettnél pedig már 100 százalék.

Továbbra is élhet persze az ingatlan eladója az ún. méltányossági kérelemmel. Ennek lényege, hogy az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti, vagy elengedheti az adót. A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa lakhatását biztosító célra fordítja.

Az adófizetési kötelezettség minimalizálása mellett érdemes az esetleges ingatlanvásárláshoz kapcsolódó illetékekre is vetni egy pillantást. Ezt a jelentős közterhet is le lehet szorítani, szerencsés esetben akár nullára is - a NAV-val történő alkudozás körüli tudnivalókról, tippekről szóló cikkünk itt olvasható.

Adómentes esetek

Adómentes a házassági vagyonközösség megszüntetése következtében az ingatlannak, a vagyoni értékű jognak a házastárs által történő megváltásából származó jövedelem. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha az egyik fél lemond a közös lakás őt megillető tulajdonrészéről és ezért cserébe a másik fél lemond az egyéb közös vagyon (például: gépjármű) őt megillető részéből a megváltott tulajdonrésznek megfelelő értékről, akkor ez az ingatlanátruházás adómentesnek minősül.

Az adómentesség abban az esetben is fennáll, ha a tulajdonrész megváltása
nem a közös vagyonból, hanem külső forrásból történik (például az egyik fél hitelt vesz fel és így váltja meg a másik fél tulajdonrészét.

Ha a magánszemély más magánszeméllyel kötött tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján ingatlant, vagyoni értékű jogot ruház át tartás vagy járadékfolyósítás ellenében, akkor az ebből származó jövedelem adómentes.

Szintén adómentes a nyugdíjban részesülő magánszemély által a központi költségvetési szervvel vagy a helyi önkormányzattal kötött előzőekben említett szerződések alapján megszerzett jövedelem.

Adómentes jövedelem továbbá a helyi önkormányzat, illetőleg az állam tulajdonában lévő lakásnak a bérleti jogáról való lemondásért kapott térítés (ideértve a bérlakásból távozó bérlőtárs részére bírói határozat alapján a lakáshasználati jog ellenértékeként fizetett öszszeget is), továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerinti kényszerbérlet megszüntetése esetén a más lakás biztosítása helyett a helyi önkormányzat által a bérlőnek fizetett térítés is.

HOZZÁSZÓLÁSOK