Jön a kellemetlen a meglepetés nyártól - itt az újabb teher

Jelentős adminisztratív terhet, illetve akár bankolási többletköltséget okozat a magyar vállalkozásoknak egy nyáron élesedő uniós jogszabály, melynek be nem tartása igen borsos bírságokat vonhat maga után – hívta fel a figyelmet a KPMG.
NAPI, 2013. február 27. szerda, 14:51

Július elsején lép életbe az EMIR, azaz a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról szóló EU-rendelet. A jogszabály értelmében minden - beleértve a nem pénzügyi vállalkozások által történő - derivatív ügyletkötést (legyen szó deviza-, kamat- vagy árutőzsdei tranzakcióról, bankkal vagy más, akár nem pénzügyi intézménnyel kötött megállapodásról bármilyen szervezett vagy nem szervezett piacon) előre meghatározott formátumú adatlapon jelenteni kell az EU erre a célra kijelölt adatgyűjtő szervezeteinek.

"Ez több ezer magyar céget érint, lényegében mindenkit, aki exportál, importál, devizahitellel rendelkezik, és ezekre vagy akár a vállalatcsoporton belüli tranzakciókra fedezeti ügyletet köt, vagy egyszerűen spekulatív célból származékos ügyletekkel rendelkezik" - véli Rakó Ágnes, a KPMG EMIR bevezetéssel foglalkozó munkacsoportjának vezetője. Szerinte az intézkedés elsősorban a fedezeti céllal vagy vállalatcsoporton belüli elszámolások miatt esetileg derivatív ügyleteket kötő nem pénzügyi vállalkozásokat érinti majd kellemetlenül, hiszen a spekulatív vagy fedezeti ügyleteket rendszeresen kötőknél ezek az üzletek általában bejáratott folyamatok mentén részletesen adminisztrálva vannak, a pénzintézeteknek pedig eddig is kellett hasonló kimutatásokat készíteniük.

A fő problémát az okozza, hogy a nem pénzügyi társaságoknak az anyavállalattal vagy többnyire bankokkal fedezeti céllal kötött derivatív ügyleteit a hazai számviteli szabályozás alapján mérlegen kívüli tételként kell kimutatni év közben, ezért nyilvántartásuk jellemzően nem naprakész, vagy nem olyan formában tartják nyilván őket, hogy abból egy informatikai rendszer automatikusan el tudná készíteni az előírt jelentéseket.

Plusz banki költséget is jelent?

Mivel az ügyleteket kötéskor bármelyik szerződő fél lejelentheti, ezért Rakó szerint a bankok a náluk létrejött üzletek esetében várhatóan magukra vállalják a jelentési kötelezettséget. Más kérdés, hogy ezért milyen díjat számítanak fel.

Nagyobb problémát okoz az intézkedés ott, ahol a derivatív ügylet bank bevonása nélkül valósul meg két fél között. "Tipikusan ilyenek a vállalatcsoporton belüli ügyletek, amikor a hazai és az anyavállat között kerül sor a többnyire fedezeti célú ügyletkötésre, és ilyenek az árupiacon, elsősorban az energiapiacon alkalmazott, árfolyammozgásokat kivédő fedezeti, illetve nyereség elérése céljából kötött spekulatív célú ügyletek, amelynek mindkét végén energiakereskedő cég áll" - mondja a KPMG igazgatója.

Üzleti titkokról kell nyilatkozni?

Rakó Ágnes szerint az intézkedés nemcsak az adminisztratív terhek növekedése, hanem az adatok bizalmas jellege miatt is kellemetlenül érinti a vállalkozásokat. "A kötelező jelentés a lehető legrészletesebben tartalmazza a derivatív ügyletek minden adatát, ami a legtöbb esetben súlyos üzleti titkot képez, ezért az érintett cégek Európában sem repesnek az örömtől" - mondja Rakó. Németországban éppen emiatt könyvvizsgáltatni szükséges a kötelező jelentést, illetve az azt alátámasztó folyamatokat és rendszereket, és várható, hogy Magyarországon is hasonló szabályozás születik.

A teher hosszabb távon semmiképpen sem kerülhető meg, hiszen mindkét szerződő fél egyformán jelentéstételi kötelezettséggel tartozik, ezért az erre kijelölt adatgyűjtő szervezetnél a hiány előbb vagy utóbb kibukik, és akkor életbe lép az EU-s léptékek szerint megállapított szankció, amelynek mértéke még nem ismert, de a magyar cégek számára igencsak borsos lehet.

HOZZÁSZÓLÁSOK