Ellenzéki kezdeményezésre az akkumulátorgyárak ügyében összehívták az Országgyűlés rendkívüli ülését hétfőre.

Három ellenzéki előterjesztés megvitatása maradt el:

  • az LMP határozati javaslata az akkumulátorgyártással foglalkozó üzemek és létesítmények létesítéséről szóló döntésekben való társadalmi részvételről;
  • DK indítványa az önkormányzat építési hatósági jogkörének visszaállításához szükséges szabályok módosításáról;
  • valamint az MSZP kezdeményezése a kormányzat által kötött stratégai partnerségi megállapodások felülvizsgálatáról a munkavállalók védelme érdekében.

Hiába a tiltakozás, egyelőre nincs vita

debreceni CATL-akkumulátorgyár terve miatt rendkívüli ülést kezdeményeztek az ellenzéki pártok, miután az elmúlt hetekben a helyiek tiltakozásai felerősödtek a debreceni gyár ellen. Mint azt előre sejteni lehetett, a rendkívüli ülést szabotálta a kormánypárti többség távolléte.

A tavaszi parlamenti ülésszak február 27-én rajtolhat, viszont erről még nem tettek közzé meghívót. A rendes ülésszak előtt február 22-23-án Balatonfüreden tartják a Fidesz–KDNP szezonnyitó kihelyezett frakcióülését, melyen szerda este zárt ajtók mögött Orbán Viktor ad politikai-stratégiai helyzetértékelést. 

Pár felszólalásra sor került a határozatképtelen ülésen 

A kormánypártok távolléte miatt határozatképtelen volt az Országgyűlés ellenzék által kezdeményezett rendkívüli ülése, így csak a napirend előtti felszólalások hangozhattak el. A mintegy háromnegyed órás ülésen a kormány képviselői sem vettek részt.

Az LMP kezdeményezte a rendkívüli ülést. A párt szerint az kérdés, akarjuk-e, hogy Magyarországot akkumulátorgyarmattá tegyék.

Akkumulátorgyarmattá válás ellen tiltakoztak

Kanász-Nagy Máté (LMP) napirend előtti felszólalásában kifogásolta, hogy a kormánypárti képviselők nem jöttek el a rendkívüli ülésre, holott nagyon fontos témáról lett volna szó. „A Fidesz-frakció szerint egy következő alkalommal fognak vitázni arról a fontos kérdésről, hogy akarjuk-e, hogy Magyarországot „akkumulátorgyarmattá” tegyék, hiszen az akkumulátorgyártás körül kialakult vita erről szól” – fogalmazott.

„A kormány egy olyan gazdasági modellbe akarja belekényszeríteni Magyarországot, amelyben vannak a német autógyárak, amelyek elektromos autókat gyártanak, ezekhez akkumulátorokra van szükség, amelyeket pedig a kínai akkumulátorgyárak állítanak elő. Ezek az autógyárak és akkumulátorgyárak alapvetően a magyar energiát, a magyar vízkészletet és a magyar földeket használják fel, a magyar környezetet szennyezik el működésük közben” – közölte az LMP képviselője.

Magyarország jövőjét pusztítják a Párbeszéd szerint

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a kormányzat felerősítette az elmúlt hetekben „azon lázálmokról szóló kommunikációt”, hogy Magyarországból akkumulátorgyártó nagyhatalmat csinálnak, mert ez segíti majd a zöld átállást.

Az ide telepített és telepítendő akkumulátorgyárak a Párbeszéd szerint tönkreteszik Magyarországot, az ivóvizeket, még kiszolgáltatottabbá teszik az országot az energia tekintetében, mérgezik a talajt, a levegőt, valamint veszélyeztetik a gyár körüli településeket.

Antidemokratikus hozzáállással vádolják a kormányt

Toroczkai László (Mi Hazánk Mozgalom) antidemokratikus hozzáállással vádolta a kormányoldalt, mert szerinte

a gigaberuházás megtárgyalását már eleve úgy kezdték, hogy meg sem kérdezték a debrecenieket, most pedig üresek a kormánypárti széksorok a kérdés megvitatásakor.

A politikus hangsúlyozta, külföldön is tiltakoznak a hasonló üzemek ellen, nem véletlen, hogy sivatagokba épülnek az akkumulátorgyárak.

2019-ben még Belaruszban is tiltakozást váltott ki egy hasonló kínai projekt, így egy évvel később az ottani kormány visszakozott a beruházástól.

Népszavazást kezdeményeztek Debrecenben

A magyarok tehetsége és szorgalma többre jogosítana – hangoztatta napirend előtti felszólalásában Z. Kárpát Dániel (Jobbik), aki szerint az akkumulátorgyárak témáját a környezeti kérdések mellett a gazdaságfilozófia felől kell megközelíteni. Mára Magyarországon „beteg” gazdasági kitettségi, függőségi rendszer alakult ki, előbb a német, most pedig már a távol-keleti cégekkel szemben is – idézi az MTI a politikust. Szerinte ebben a rendszerben „a magyar emberek tudását, szorgalmát lebecsülik, egy alacsonyabb polcra helyezik, mint amire az való”, és csekély hozzáadott értékű munkafolyamatokat hoznak ide, mindezt pedig még a magyar adófizetők pénzéből támogatják százmilliárdokkal, még azt sem várva el, hogy magyaroknak teremtsenek munkahelyet. 

Komjáthi Imre (MSZP) azt sürgette, hogy a nemzetközi nagyvállalatok mellett a hazai munkavállalókat is tekintse stratégiai partnernek a magyar kormány. Az ellenzéki politikus sajnálatának adott hangot amiatt, hogy a kormánypárti képviselők nincsenek jelen az ülésen, mondván, a munkabékéről és a munkabiztonságról van éppen szó.

Bedő Dávid (Momentum) elmondta, hogy Magyarországon nincs helye „vízzabáló és környezetpusztító” akkumulátorgyáraknak, sem Debrecenben sem Gödön, sem Győrben, sem sehol máshol. A jövőnkről van szó, és az nem eladó sem kínaiaknak, sem „vízmérgező üzemeknek”, sem másnak – tette hozzá. Beszélt arról is, hogy a Momentum helyi népszavazást kezdeményezett, hogy a debreceniek dönthessék el, akarnak-e ilyen beruházást a városukban.

Varga Zoltán (DK) felszólalásában arról beszélt, hogy az üléstől távolmaradó kormánytagok és kormánypárti képviselők már rég elfelejtették, hogy kiktől kapták mandátumukat, kiket kell képviselniük, és kiknek tartoznak elszámolással. Jelezte: a debreceni emberek egy „pártok felett álló népszavazással” kívánják felvenni a harcot a „fideszes akkumulátorlobbival” szemben. A DK szerint ebben a helyzetben ellenzéki pártoknak hátra kell lépniük, hogy ne osszák meg a debrecenieket pártpolitikai törésvonalak mentén – fogalmazott Varga Zoltán jegyezte meg.