A Fővárosi Törvényszék keddi ítéletében ismét megsemmisítette a Déli Körvasút környezetvédelmi engedélyét. Bárkovics József az egyik felperes, a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért egyesület elnöke a döntésről azt mondta: a bíróság az új környezetvédelmi eljárásban megállapította, hogy a korábbi eljárásban kifogásolt hat tématerület közül két pontban semmiféle vizsgálatot nem tett az alperes beruházó.

Vitézy Dávid, a fejlesztés egyik korábbi koncepcionális tervezője az Indexnek az ítéletről azt mondta: az inkább formális jogi kifogásokon alapul, következésképp a projekt a maga komplexitásában azért még nincs veszve. Reményei szerint az Építési és Közlekedési Minisztérium hamar korrigálja ezeket a jogtechnikai aggályokat, és az új engedélykérelmet is rövid idő alatt beadja.

Vitézy Dávid szerint az nem lehet jó döntés, hogy vasútellenes tiltakozók miatt lemondunk a vasút fejlesztéséről, mert ezzel a jövőt éljük fel.

A közlekedési szakember átfogó véleménycikkben érvelt a beruházás észszerűsége és indokoltsága mellett. „Szabad-e engedni annak a nyomásnak, hogy néhány tucat, nem különösebben idős vagy különleges városi fa kivágásának elkerülése érdekében helyi részérdekek által vezérelten megakadályozzanak egy társadalmilag megtérülő, a közlekedést megkönnyítő, egyszerre hazai és összeurópai érdekeket szolgáló vasúti fejlesztést, ráadásul abszurd módon épp a környezet védelmére hivatkozva?” – tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy nagyon rossz precedenst teremt, és Magyarországnak legalább 300 milliárd forint kárt okozhat, ha erre a válasz végül az lesz, hogy igen.

Egy folytatás nélkül árválkodó, európai uniós pénzből megépült, de sosem használt vasúti híd fog emlékeztetni erre a rövidlátásra Budapest közepén mindannyiunkat, az álzöld aktivizmus mementójaként. Bízom benne, hogy a bíróság döntése nyomán sikerül mindezt elkerülni

– fogalmazott a volt közlekedési államtitkár.

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület az ítélet nyomán felszólította a kormányt és Lázár János illetékes minisztert, hogy a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiát (aminek a Déli Körvasút volt a zászlóshajója) azonnali hatállyal vonja vissza, és készíttessen új, végrehajtható stratégiát.

Így vette kezdetét a pereskedés

Újbuda Önkormányzata és több civil szervezet közigazgatási pert kezdeményezett a Déli Körvasút beruházásához kapcsolódóan. A perben az építkezés környezetvédelmi engedélyét támadták a felperesek, mivel úgy vélik, hogy az nem felel meg a korábbi jogerős döntés által előírt követelményeknek. A felperesi oldalhoz érdekelt támogatóként csatlakozott Budapest Főváros Önkormányzata és Ferencváros Önkormányzata is. 

Az ügy másodjára került az igazságszolgáltatás elé. Tavaly a Polgárok a Pályán az Élhető Környezetért Egyesület fordult bírósághoz elsősorban a Hamzsabégi út mentén lakók érdekeinek képviseletében a vágányfejlesztés miatt várható életminőséget rontó környezeti változások miatt. Akkor a Fővárosi Törvényszék a felpereseknek adva igazat új eljárásra kötelezte a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t (NIF) és a Budapest Fejlesztési Központot.

Tavaly novemberben a Pest Megyei Kormányhivatal határozatával megadta a környezetvédelmi engedélyt a Kelenföld és Ferencváros állomások közötti pályás kapcsolatok fejlesztésére, a háromvágányú kapcsolat és új elővárosi megállók kialakítására a beruházó NIF Zrt.-nek. Ezt az engedélyt támadta meg Újbuda Önkormányzata, a Főváros és a civilek.

A Körvasút megvalósulása nemzetstratégiai érdek

A hazai és uniós forrásból megvalósuló projektnek nemzetstratégiai jelentősége van, és egybevág az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) közlekedéspolitikai célkiűzésével, hogy segítse a mobilizációt és gazdaság teljesítményét, továbbá a fenntarthatóságot azzal, hogy alternatívát kínálhat az autóhasználattal szemben.

Jelenleg is tart a 440 milliárd forintos második ütem előkészítése, a Ferencváros és Kelenföld közötti vasúti pálya bővítése, amely révén a jelenlegi 18 vonat helyett a csúcsórában 32-t lehet majd mindkét irányba indítani.