Az utóbbi hetek vezető hírei közül a törökországi földrengésre mindenki fölkapta a fejét, és a tragikus kimenetelű természeti katasztrófáról a Napi.hu folyamatosan tájékoztatta olvasóit. Törökország vezetői már az újjáépítést tervezik, és Recep Tayyip Erdoğan elnök szerint ezeknek a befejezéséhez egy év elegendő lesz, de a szakértők szerint erre gyakorlatilag esély sincs.

Magyarországon is érdemes résen lenni

Mivel a Föld forog, és a lemezei állandó mozgásban vannak, felmerül a kérdés, hogy vajon mi Magyarországon vajon biztonságban vagyunk-e. Ezt a kérdést járta körbe a LikeBalaton Árvai Gábor geológussal, méghozzá különösen a Balaton térségére koncentrálva.

Kép: Geomega Kft.

A baj kódolva van

A Tapolcai-medence az egyik legszeizmikusabb terület Magyarországon – állítja a szakértő, hozzátéve, hogy Tapolcán a napokban is volt kisebb földrengés, és az, hogy ott egy 4-4,5-es földrengés nem robbant ki, annak igazán örülhetünk, mert benne van a pakliban. 

Ehhez tudni kell, hogy maga Balaton-felvidék is emelkedik, a Bakony pedig még nagyobb ütemben, miközben a somogyi oldal süllyed. Nyilván ezt emberi érzékkel nem tudjuk nyomon követni, hiszen a Balaton-felvidék emelkedése évente átlagosan 0-0,4 mm, vagyis mérni alig lehet, de a folyamat ettől függetlenül zajlik.

A földrengés lényege

A földrengés a szilárd földkéreg kisebb-nagyobb részleteinek rövid időtartamú, rugalmas mozgásjelensége. Földrengés alkalmával a kőzetburokban valahol egy nagy energiájú megrázkódtatás keletkezik, amely azután a Föld belsejében és felszínén rugalmas hullámzás formájában szétterjed.

Magyarország fél évszázadonként veszélyeztetett igazán

Magyarország földrengés-veszélyeztetettségi térképét nem nemrég készítette el a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, a GEOMEGA Kft-.vel együttműködve, geofizikai mérési adatok és műholdas földmegfigyelések felhasználásával.A térkép alapjául szolgáló modellt a földkéreg szerkezete, a korábbi földrengések által létrehozott törésvonalak és kéregmozgások alapján készítették el a szakemberek, akik ismertetése szerint Magyarország földrengés-aktivitása közepes, ami azonban nem jelenti azt, hogy valamennyi földrengés mérsékelt erősségű, csak azt, hogy a nagy rengések ritkák. A statisztikai vizsgálatok alapján 5-ösnél nagyobb magnitúdójú földrengés Magyarországon átlagosan 40-50 évente fordul elő.Egy-egy nagyobb földrengés azonban beláthatatlan következményekkel járhat a kritikus infrastruktúrák sérülékenysége miatt, ezért nélkülözhetetlen, hogy a kutatók tisztán lássák a nagyobb rengések okait, kialakulását, a tektonikai mozgások folyamatát és várható következményeit.

Megmozdulhat a szekrény, himbálódzhat a csillár

A Kárpát-medence mélytani szerkezete roppant bonyolult. 

Ha lenne egy olyan szerkezetünk, amivel a Tapolcai-medence területének a rétegeit az aljzatig le tudnánk szedni, porszívóval ki tudnánk innen röpíteni a kőzeteket, illetve az üledéket, akkor azt látnánk, hogy Tapolcai-medencének a mélyszerkezete törésvonalakkal van tele

– mutatja be a terület sajátosságait Árvai Gábor geológus.

A terület azonban nem a vulkáni tevékenységnek köszönheti kialakulását, hiszen a mélyszerkezete 18 millió évvel ezelőtt alakult ki a miocén időszakban, amikor a Keszthelyi-hegység tömbje a Bakony tömbjéhez képest az óramutató járásával ellentétesen elmozdult, és ennek következtében a kettő között hatalmas húzófeszültségek léptek fel, ami miatt 200 métert megsüllyedt a terület. Ez az elrendeződés potenciálisan jelenthet földrengéseket.

Persze ne 8-as erősségű földrengésekre gondoljunk, mert az nem jöhet létre, de 4,5-5-ös bármikor elképzelhető a térségben.

Ennél az erősségnél himbálódzik a csillár, a szekrény mozogni kezdhet. Vagyis nem tud akkora pusztítást végezni, hogy emberáldozat vagy nagyon súlyos anyagi károk keletkezzenek. 

De nem fog fölrepedni az aszfalt

– nyugtat meg mindenkit a geológus.