Jóval magasabb az elutasított, mint az elfogadott kárigények száma – írtuk meg korábban a Magyar Közút Nonprofit Zrt. tájékoztatása alapján.

Az elutasítás leggyakoribb oka, hogy a károsult nem tudja egyértelműen bizonyítani a gépjárművében keletkezett kárát: a káresemény nem olyan módon történt, ahogy bejelentette, a kárt okozó kátyú nem azonosítható be, vagy a sérülés mértéke nincs arányban a kátyú által okozható sérüléssel stb.

Az egyik megoldás, a kátyúkár biztosítást, amelyet a Magyar Biztosítók Szövetsége szerint is érdemes pár ezer forintért megkötni. Mindez jelentősen megkönnyítheti a balesetet szenvedett autós helyzetét, ha rendelkezik kátyúkár biztosítással. Ebben az esetben ugyanis nem az útkezelő, hanem a saját biztosítónk felé jelenthetjük be a kárt.

A biztosító kifizeti a kártérítést, majd utólag rendezi azt az illetékes közútkezelővel. Itt is rendkívül fontos a részletes dokumentáció, ennek hiányában ugyanis a biztosító sem tud fizetni. Mint ahogy akkor sem, ha a megengedettnél gyorsabban hajtott az autós, vagy figyelmeztető tábla jelezte az úthibát.

Létezik azonban még egy fontos jogintézmény, amely segíthet az autósoknak, ez pedig a jogvédelmi biztosítás.

A Napi.hu megkeresésére Kovács Szabolcs ügyvéd elmondta:

a jogvédelmi biztosítás és a kátyúkár biztosítás két különböző biztosítás.

A jogvédelmi biztosítás abban nyújt segítséget a biztosított számára, hogy a biztosított a jogait harmadik személlyel szemben érvényesíteni tudja.

Ez a gyakorlatban azt jelentheti, hogyha valakinek jogvitája van, például a károkozó a károsult (biztosított) részére nem téríti meg az okozott kárt, akkor a jogvédelmi biztosító a biztosítotti jogok érvényesítése során közreműködik, a gondoskodik felkészült jogi képviselőről és a jogvédelmi biztosítás feltételei szerint az érvényesítés költségeinek a viselését átvállalja.

A jogvédelmi biztosítás előnyei

A jogvédelmi biztosítás különösképpen akkor lehet előnyös, ha a jogvita jellegéből adódóan egyébként nehezen tudna a károsult felkészült szakmai segítséget igénybe venni. Ilyen eset lehet például, ha a kár összege alacsony és bizonytalan, hogy erre tekintettel a károsult, jogvédelmi biztosítás hiányában, megfelelő jogi képviselőről tudna-e gondoskodni.

A jogvédelmi biztosítás tehát megkönnyíti, hogy a biztosított a jogait érvényesíteni tudja, funkciója tehát nem az, hogy a biztosított által elszenvedett kárt a jogvédelmi biztosító megtérítse, vagy megelőlegezze.

2022-ben a legtöbb kátyúkár bejelentés (92) Pest megyében történt, a második „helyezett” Komárom-Esztergom megye (48), a harmadik Nógrád megye (37). Csongrád-Csanád megyében csak 2, Tolna megyében 3, Hajdú-Bihar megyében mindösszesen 5 bejelentés történt.

A kátyúkár biztosítást a fentiekkel szemben kiegészítő biztosításként (jellemzően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás mellett) vagy önálló biztosításként lehet kötni, és a funkciója az, hogy ha a biztosított kátyúkárt szenved el, akkor a biztosító megelőlegezi az elszenvedett kárt a biztosítottnak.

Ez a biztosító fogja a közút kezelőjével szemben érvényesíteni a kárt, tehát a biztosítottnak nem kell eljárnia az útkezelővel szemben, ami azonban nem jelenti azt, hogy a biztosító ne követelné meg, hogy az elszenvedett kátyúkár megfelelően dokumentált legyen.

További különbségek

A jogvédelmi biztosítás a biztosítás feltételei szerint megtéríti, a jogi képviselő szokásos díjazását, a bírósági illetéket, végrehajtói költséget stb. A kátyúkár biztosítás esetében, amennyiben a biztosító fizet (tehát megelőlegezi a kárkifizetést) akkor általában nincs jelentősége annak, hogy a biztosítónak a későbbiekben fizet-e a közútkezelő vagy sem.

Ha a biztosító bármely okból nem fizet, akkor a jogi költségek ugyanúgy felmerülnek, mintha nem lenne kátyúkár biztosítása a károsultnak.

Megérik a plusz biztosítások

Összefoglalva, a konkrét tényállástól függ a közútkezelő magatartása, azonban a károkozók (nemcsak a közútkezelők) tudatában vannak általában annak, hogy nem fizetésük esetén sok károsult az esetlegesen felmerülő költségek, időráfordítás és bosszúság miatt nem viszi bíróságra az igényérvényesítést.

A Magyar Autóklub jogi irodavezetője, Tőkési Alexandra korábban a Napi.hu-nak azt hangsúlyozta, hogy közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 35. §-a szerint a káreseményt haladéktalanul be kell jelenteni a káresemény helye szerinti közútkezelőhöz.

Az adott útszakasz kezelőjéről a kira.gov.hu/kira oldalon (Közlekedési Információs Rendszer és Adatbázis) található térképek használatával tájékozódhatunk. Az oldalt az ingyenes regisztrációt követően lehet igénybe venni, friss adatokat tartalmaz. A bejelentés igazolható módon, lehetőleg tértivevényes levél útján történjen.

A perben alperesi (közútkezelői) vitatás esetén a felperesnek (károsultnak) kell bizonyítani, hogy állítása szerinti módon következett be a káresemény és a kára összegszerűségét is neki kell bizonyítania.

Ezek általában szakkérdésnek minősülnek, amire igazságügyi gépjárműszakértő tud választ adni, akinek a költségét a felperesnek kell megelőlegeznie és a per végén ezt a költséget az viseli, aki a pert elveszti.