A megbízhatósági vizsgálat célja azok kiszűrése mesterségesen létrehozott helyzetekkel, akik hivatali helyzetükkel, szolgálati kötelezettségeikkel visszaélve bűncselekményt követnének el; az NVSZ munkatársa vesztegetési pénzt ajánl a vizsgált személynek azért, hogy megszegje hivatali, munkaköri kötelességét.

A vizsgálatban azonban nem sérülhet az ellenőrzött személy döntési szabadsága, sem lelki, sem fizikai ráhatással nem lehet kényszeríteni, hogy a felajánlott összeget, vagy más jogtalan előnyt fogadjon el, megszegje kötelességét.

A szolgálat megalakulása óta folyamatosan hangsúlyozza: ez nem csapda, 

nem az a cél, hogy a vizsgált személy bűnbe essen, mert számukra az a pozitív eredmény, ha megállapíthatják, az érintett szabályszerűen jár el.

Azt is tudni kell, ezreket figyeltek meg 2011 óta, de számos esetben magától megszűnt az eljárás, nem történt törvénytelenség.

Nem csak Magyarországon alkalmazzák

Az ebben a hónapban megrendezett konferencián a magyar szolgálat mellett Bulgária, Ciprus, Észak-Macedónia, Moldova, Portugália, Románia és Szerbia partnerszolgálatainak vezető munkatársai is részt vettek.

Kiderült, bár a jogi keretek hasonlóak az egyes országokban, a végrehajtás gyakorlata azonban igazodik a társadalmi berendezkedéshez.

Az ügyek sajnálatos sokszínűsége

Idén februárban bukott meg az a mentőápoló, aki nem tudta, a magát betegnek kiadó titkosszolgálati tiszt nem véletlenül tett el látványosan hetvenezer forintot a saját zsebébe. A pénzt a „megfelelő” pillanatban ellopta a „betegtől”, de ezzel véget is ért a történet.

Több ízben tettek feljelentést hálapénzes esetek miatt, a legnagyobb átadott összeg 800 ezer forint volt. Egy vidéki főorvos ellen pedig felmerült a gyanú, hamis igazolásokat állít ki börtönbüntetésre ítélt személyeknek, a büntetés elhalasztása érdekében. A NVSZ tisztje 300 ezer forintot ajánlott fel egy ilyen igazolásért, és ezt a főorvos ki is állította.

Korábban a Napi.hu beszámolt arról, hogy korrupt sportorvost jelentett fel a NVSZ, a gyanú szerint olyan sportolóknak is adott ki versenyengedélyt, akiket meg sem vizsgált.

Számos esetben vizsgálódtak a határrendészeti dolgozókkal szemben is, s bár ez jó pár éve történt, ám egy ízben még a záhonyi határátkelőhelyet is ideiglenesen be kellett zárni.

A két legnépesebb szervezet, a rendőrség és az adóhivatal, nem véletlenül, az őket érintő megfigyelések a legszámosabbak. A sok, kisebb kaliberű ügy mellett a NVSZ legnagyobb sikere Vizoviczki László ügye volt, a budapesti éjszakai élet egyeduralkodójának őrizetbe vételét lefizetett, magas beosztású rendőrök letartóztatása koronázta meg.

Vizoviczki László már korábban hét és fél év börtönt kapott, ugyanis beismerte bűnösségét. Az egykori magas beosztású rendőrtisztekre hat és tizenegy év közötti, fegyházban letöltendő szabadságvesztést szabtak ki idén februárban. A vád szerint súlyos korrupciós bűncselekményeket követtek el.

Az adóhatóságok működése körében jellemző esetek, amikor hivatalnokok azt „vállalják”, hogy bizonyos cégekkel szembeni adó-végrehajtási eljárás eredménytelenül zárul le, illetve adótitkokat szivárogtatnak ki komoly összegekért cserébe.

 

Őket vizsgálhatják

A következő állami szerveknél végezhetnek megbízhatósági vizsgálatot: Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, rendőrség, BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság, Terror-elhárítási Központ, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Országgyűlési Őrség, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Nemzeti Szakértői és Kutató Központ, Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, Nemzeti Népegészségügyi Központ, Belügyminisztérium, Nemzetközi Oktatási Központ, Országos Kórházi Főigazgatóság, Klebelsberg Központ, kormányhivatalok, Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság.