Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group partnere kifejtette: a CbCR, azaz, az országonkénti jelentés egy OECD kezdeményezésre létrejött kötelezettség, amely a cégcsoporton belüli értékteremtési pontokat kívánja azonosítani.

Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy transzferárazási technikákkal ne lehessen jövedelmet átcsoportosítani egyik országból a másikba, értelemszerűen a magas adószintű országból alacsonyabb adószintű államba.

 Az EU-n belül egy irányelv írja elő az ilyen jelentések kapcsán az automatikus információcserét (DAC-4 – Country by Country Reporting, Directive “DAC 4 – 2016/881/EU” included country-by-country reporting (CBCR) in the automatic exchange of information).

Adatszolgáltatásra minden multinacionális vállalatcsoport köteles, ha konszolidált bevétele az adóévet megelőző üzleti évben elérte a 750 millió eurós értékhatárt.

Már 2018-ban aláírták a felek

Az USA és Magyarország még 2018. október 25-én aláírta az országonkénti jelentéseket (CbCR jelentés) érintő adóügyi információcsere-megállapodást, ugyanakkor annak technikai részleteit még nem hirdették ki, nem ratifikálták.

A korábban benyújtott javaslat ugyanis tartalmazta, hogy a korábbi 2018-as megállapodáson túl szükséges még egy, az országonkénti jelentések egymás közötti automatikus megosztásának technikai részleteit tartalmazó illetékes hatóságok közötti elismert megállapodás megkötése is az amerikai hatóságokkal.

Erre kaptak most felhatalmazást a szaktárcák. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Közlönyben megjelent határozatában Varga Mihály pénzügyminisztert, Szíjjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, valamint Varga Judit igazságügyi minisztert azzal bízta meg, hogy a megállapodás szövegének tervezetét haladéktalanul nyújtsák be a kormánynak.

Véglegesnek tűnik a kettős adóztatási egyezmény felmondása

A Napi.hu több ízben is, szakértők segítségével elemezte, hogy az Amerikai Egyesült Államok tavaly júliusban értesítette Magyarországot, felmondja a két ország között fennálló kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

A megszűnő megállapodás rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók, azaz az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek.

A szakértők azt is felvázolták, hogy speciális konstrukciókkal, adótanácsadói konzultációkkal, a tervezés megváltoztatásával, az amerikai belső adózási források áttekintésével, strukturált termékekkel talán lehet megoldásokat találni.

Akadnak olyan vélemények is, hogy a magyar befektetőknek a régió állampapír-piacán kellene próbálkozni,  illetve az európai vállalati kötvénypiac is kínál vonzó dolláros papírokat.