Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az Európai Unió klímaváltozás elleni harca és az ambiciózus zöldátmenet szempontjából egyik kulcsfontosságú uniós szabályról kell dönteniük hamarosan a tagállamoknak: az EU természet-helyreállítási törvényének célja, hogy uniós szinten írja elő azokat a tagállami kötelezettségeket, amelyek segítik a talajok és a biológiai sokféleség, a környezet helyreállítását.

A hosszú távú csomag végrehajtására hatalmas összeg, 100 milliárd euró – 37 ezer milliárd forint – van elkülönítve az uniós kasszában. Ez nagyjából hazánk egy éves költségvetésével azonos összeg.

A gyakorlatban a törvény előírná, hogy a tagállamoknak nemzeti stratégiát kell készíteniük a természetes élőhelyek 90 százalékának és a tengeri élőhelyek 50 százalékának helyreállításáról. A nemzeti stratégiákat Brüsszel hagyná jóvá.

Ez azt jelenti, a jelenleg művelt területek egy meghatározott részén sem lehetne mezőgazdasági és más gazdasági tevékenységet végezni és az erdőgazdálkodás is komoly akadályokba ütközne.

Az Európai Bizottság 2022-ben bemutatott javaslata ugyanakkor komoly módosításra szorul. A javaslatok legnagyobb része arra irányul, hogy az Ursula von der Leyen vezette testület vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a gazdák érdekeit, ezzel pedig az egész EU-ra gyakorolt társadalmi következményeket.

Brüsszel ezúttal is túl messzire ment

Az Európai Bizottság javaslatával szemben a legtöbb módosítási javaslat azt a célt szolgálja, hogy életszerűbbé tegye a törvényt. A környezetvédők és a bizottság ugyanakkor nem örül ezeknek az elsősorban tagállami és ágazati szereplőktől származó javaslatoknak. A szigorú természet-helyreállítási csomag támogatói szerint minden módosítás arról szól, hogyan lehetne fellazítani a szabályozást.

Az aggodalmak nagy részét Brüsszel sem utasítja vissza, ugyanakkor a bizottsági álláspont szerint minden engedménnyel távolabb kerül a természet helyreállítása és a klímaváltozás elleni harc sikere.

Az Európai Parlament mezőgazdasági bizottsága, majd később a halászati bizottsága gyakorlatilag az egész tervezetet lesöpörte az asztalról, minden pontját elutasítva.

Az Európai Néppárt a javaslat elutasításának élére állt az elmúlt hetekben, mivel a jobboldali és a liberális frakciók szerint nem veszi figyelembe a gazdák megélhetését és az európai élelmiszer-ellátás biztonságos fenntartását. A természetes környezet visszaállítása érdekében ráadásul egy sor olyan intézkedést is megfogalmaz, aminek nincs semmi értelme – állítják a brüsszeli javaslatot elutasító bizottságok.

Az Európai Néppárt végül kivonult a parlamenti vitáról és távol marad a természet-helyreállítási törvény további vitájától.

Elsősorban tehát az Európai Parlament ellenállása miatt csekély rá az esély, hogy június végére megszületik a döntés a kötelező szabályozásról. A képviselők bírálták a Bizottságot, amiért az előterjesztés készítésébe nem vonta be sem a parlamentet, sem a gazdálkodókat.

A képviselők álláspontja szerint figyelembe kell venni, hogy a természeti erőforrások a gazdák termelési eszközei is egyben, nem lehet egymással szembe állítani a természet megóvását és a mezőgazdaságot.

Várhatóan januárban fogadhatnak el a képviselők és a tagállamok egy kevésbé szigorú, ám kompromisszumos megállapodást. Ekkor már a politikai ambíciók is jelentősen befolyásolják a felek álláspontját az EP-választások közeledtével.

A tagállamok nyitottak, ha nem rokkan bele a gazdaság

Az Európai Parlamentnek minden eddiginél gyorsabban kellene megegyeznie a bizottsággal, ahhoz, hogy még e hónapban elfogadható javaslat szülessen, amire nincs túl sok esély.

A tagállamok minisztereiből álló Mezőgazdasági és Halászati Tanács ugyanakkor már a június 20-ai luxemburgi ülésén elfogadhatja a természet-helyreállítási törvényt, de csak a javasolt módosításokkal. Az eredeti szöveget a nemzetek többsége kimondottan veszélyesnek tartja.

Írország bírálta a leghangosabban a tervezetet. Leo Vardkar elnök szerint

Brüsszel „túl messzire ment” és nem veszi figyelembe a valóságot, emellett nincs tudatában annak, hogy a gazdák hogyan művelik a földet.

A tagállamok mindenekelőtt nagyobb rugalmasságot szeretnének és azt, hogy a nemzeti cselekvési tervek jóváhagyásakor Brüsszel vegye figyelembe a nemzeti sajátosságokat és a természet eltérő állapotát.

Az erdők gazdasgi szerepe elehetetlenülne, ezzel veszélybe kerülne többek közt a tűzifa ellátás és a bútoripar is
Az erdők gazdasági szerepét gyakorlatilag megszüntetné Brüsszel, ezzel veszélybe kerülne többek közt a tűzifaellátás és a bútoripar 

Míg eredetileg 2030-ig kellett volna végrehajtani a természetvédelmi intézkedéseket, a javaslat szerint az évtized végére csak annak felmérését kellene befejezni, pontosan milyen területekre is terjed ki a szabályozás.

A tagállamok az eredeti koncepciót azért sem tartják elfogadhatónak, mert álláspontjuk szerint

  • aggályos a magántulajdon védelme szempontjából 
  • és gyakorlatilag ellehetetleníti az energetikai beruházásokat, 
  • akadályozza az infrastruktúra fejlesztését, 
  • de a megújuló energia terjedését is korlátozhatja tervezet, mivel a természeti területeken nem lehetne szélerőművet, vagy naperőművet sem telepíteni.

Megbélyegzett, mellőzött gazdák

A javaslatot óriási politikai és társadalmi figyelem kíséri. A környezetvédő szervezetek és a civil szféra a minél szigorúbb természet-helyreállítást szorgalmazza és arra szólítják Brüsszelt, ne kössön kompromisszumokat a biológiai sokféleség rovására.

Az európai gazdákat és termelőket tömörítő szövetség, a Copa-Cogeca, valamint a halászok európai érdekképviselete, az Europêche üdvözölte, hogy a parlament lesöpörte az asztalról a javaslatot. A mezőgazdaság és a halászat minden meghatározó szereplője egyetértett abban, hogy

Brüsszel természet-helyreállítási törvényjavaslata megbélyegzi az élelmiszer-előállítás szereplőit és az ökológiai intézkedések ellehetetlenítik tevékenységüket, ezzel óriási társadalmi károkat okoz.

Az európai érdekképviseletek már többször is felszólították a bizottságot, hogy vonja be őket a javaslatcsomag előkészítésébe, mivel mindenkinek érdeke a természetes területek állapotának jelentős javítása, ugyanakkor a célokat az érintettekkel közösen is meg lehet valósítani.

Ölre menő vita a politikai nagyágyúk között

Az EP baloldali, szocialista képviselői és a jobbközép néppárti képviselők között kibékíthetetlen ellentéthez vezetett, hogy a néppárt a korábbi álláspontjával ellentétben már nem támogatja a javaslatot.

A hírek szerint emiatt halasztotta el az Európai Bizottság az új genetikai technológiák (NGT-k) mezőgazdasági alkalmazását lehetővé tévő szabályozás tervezetének bemutatását. Eredetileg ezen a héten ismertette volna elképzeléseit Brüsszel, ugyanakkor ezt csak július elején teszi meg.

Brüsszel kiterítette lapjait és a gazdák után megzsarolta a parlamentet is

Egyre kisebb az esély arra, hogy ebben a parlamenti ciklusban érdemi döntés születik az Európai Unió mezőgazdasági- és élelmiszerreformjára tett radikális brüsszeli javaslatokról. Sőt, a növényvédők korlátozásáról, a természet helyreállításáról és az új géntechnológiákról szóló tárgyalások egyre feszültebb légkörben zajlanak a választások közeledtével. A gazdák jövőjéről szóló vita az uniós zöldtervek végét vetítik előre, ami óriási politikai kudarc lenne az uniónak és jó pont a tagállamoknak. Bővebben >>>

Vélhetően politikai okokból késlekedik a javaslat: korábban Frans Timmermans zöldügyekért felelős bizottsági alelnök már világossá tette, hogy

a baloldali frakciók és a zöldek által elutasított, viszont a néppárt kiemelt támogatását élvező NGT-szabályozás előfeltétele a természet-helyreállítási törvény elfogadása.

Ezért egy eredménytelen parlamenti vagy tanácsi szavazás esetén Brüsszel további nyomásgyakorló eszközként használhatja fel az NGT-javaslatot.

Az új géntechnológiák lehetővé teszik, hogy a növények ellenállóvá váljanak a klímaváltozással szemben anélkül, hogy idegen DNS hozzáadásával befolyásolják a növény tulajdonságait, mint a hagyományos GMO-knál. A legfőbb különbség, hogy a precíziós génszerkesztéssel azok a folyamatok gyorsíthatók fel jelentősen, amelyek egyébként a természetben is végbe mennének, de ez akár évtizedekig is eltartana. A klasszikus GMO-növények ugyanakkor csak mesterséges körülmények között jöhettek létre, a természetben nem.

Jelenleg az NGT-kre és a GMO-kra azonos szabályozás vonatkozik. A géneljárással nemesített növények termesztéséhez először engedélyt kell adnia az Európai Uniónak, ám tagállami hatáskörben ez megtagadható az olyan általános GMO-tilalmakkal, mint amilyen Magyarországon is érvényes.

Németország mellett Magyarország sem támogatja az NGT-k új, sokkal megengedőbb szabályozását, amennyiben nincsenek megfelelő garanciák arra, hogy nem sérül az élelmiszer-biztonság és hatékonyan ellenőrizhető marad a tudományos tevékenység.