Az orvosok fizetése emelkedett 2022-ben a legjelentősebben, több mint 25 százalékkal, így a szakorvosok átlagbére is átlépte a havi bruttó 2 millió forintot.

A legtöbb munkavállaló ugyanakkor nem volt ilyen szerencsés: az alacsonyabb keresetű munkavállalók az infláció mértékét meghaladó bérrendezést kaptak 2022-ben, nem egy esetben több lépcsős emeléssel, míg az átlagbér környékén és a fölötte keresők reálbére csökkent.

Mutatjuk mennyit keresett a legtöbb magyar munkavállaló

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók, vagyis a jellemzően heti 40 órát dolgozó alkalmazottak átlagkeresete 2022-ben bruttó 499 980 forint volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal részletes adataiból. Kereseti kategóriák szerint a napi 8 órában dolgozó alkalmazottak

  • 13,3 százaléka bruttó 250 ezer alatt;
  • 47,6 százaléka 250 ezer és 450 ezer forint között;
  • 20,7 százalékuk 450 és 650 ezer forint között;
  • 11,4 százalékuk 650 ezer és egymillió forint között;
  • 6,9 százalékuk egymillió forint felett keresett.

Jelentősen csökkent 2021-hez képest a bruttó 250 ezer forintnál kisebb keresetűek aránya, ami elsősorban a garantált bérminimum közel 19 százalékos emelésének köszönhető, amely 260 ezer forint volt 2022-ben. A minimálbér közel 20 százalékkal haladta meg a 2011-es összeget: bruttó 200 ezer forint volt.

A vásárlóerő megtartása került a középpontba

Tavaly egyre gyorsuló ütemben nőtt az infláció, a hosszú éveken keresztül 5 százalék alatti áremelkedés az év második felétől már a 20 százalékot is meghaladta. A mérsékeltebb év eleji inflációnak köszönhetően 2022-ben átlagosan 14,5 százalék volt a fogyasztói áremelkedés mértéke. Az élelmiszerek ára nőtt a legjobban, míg a tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára mérsékeltebben.

Az áremelkedés kompenzálása érdekében több területen évközi béremeléseket is végrehajtottak a munkáltatók, a nagy kérdés az évtizedek óta nem tapasztalt infláció mellett az lett, hogy a keresetek megőrzik-e reálértéküket.

Akinek a fizetése tavaly 14,5 százaléknál nagyobb mértékben nőtt, ők elvileg a pénzüknél maradtak, bár a fogyasztói kosarak jelentősen eltérnek, így egyes háztartásokban a nagyobb béremelkedés ellenére is csökkent a jóllét.

A minimálbérért és a garantált bérminimumért dolgozók keresete nőtt reálértékben a legtöbbet 2022-ben.

Kik jártak jól és kik jártak rosszul?

A KSH szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan 17,4 százalékkal kaptak többet havonta tavaly, mint 2021-ben. A statisztika nem tartalmazza a részmunkaidősöket, az alkalmi munkavállalókat, a megbízási vagy vállalkozói szerződéssel foglalkoztatottakat és azokat, akik a részvényeik és befektetéseik hozamából élnek. 

A fizikai munkakörökben dolgozók bére jobban nőtt, 19,4 százalékkal, míg a szellemi munkavállalók 16 százalékkal kerestek többet.

Az adatokat némileg torzítja, hogy a fegyveres testületek egyszeri jelentős kifizetést kaptak tavaly, emiatt nekik nőtt a legjobban a fizetésük.

Összességében a kékgalléros munkakörökben és a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban dolgozók kaptak infláció feletti béremelést, de a kiigazítás a foglalkozásokat tekintve sehol sem haladta meg átlagban a 20 százalékot.

Az is látható, hogy az idősebb munkavállalók kaptak nagyobb béremeléseket, ami elsősorban annak is betudható, hogy sok területen nehéz pótolni a tudásukat és komoly verseny alakult ki a munkáltatók között.

Az orvosok voltak 2022 nyertesei, a pedagógusok a vesztesei

Általában az 500 ezer forint feletti bruttó kereset volt az a lélektani határ, amely fölött a munkáltatók már az inflációtól elmaradó emeléseket hajtottak végre, míg a 300 ezer forint alatt keresők közelítettek a 20 százalékhoz.

A legnagyobb mértékben az orvosok fizetése nőtt:

az orvosok, a szakorvosok és az egészségügyi intézmények vezetői több mint 25 százalékos emelésben részesültek 2022-ben.

Az egyébként is jóval az átlagot meghaladó bruttó keresetnek köszönhetően a szakorvosok átlagkeresete átlépte a havi bruttó kétmillió forintot.

A bruttó 500 ezer forint alatti fizetésért dolgozók jellemzően legalább inflációkövető bérkiigazításban részesültek. A pedagógusok reálkeresete ugyanakkor nagyot csökkent.

A középiskolai és az általános iskolai tanárok, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatók fizetésének emelkedése alig érte el a 10 százalékot. Ráadásul a foglalkozások szerinti béradatok részletesebb tanulmányozásából kiderül, hogy az átlagos emelés mögött életkori hatások állnak. Egyes területeken alig érte el a bruttó bérek kiigazítása az 5 százalékot a tanári pályákon.

A fehérgalléros munkavállalók régóta kisebb emelést kapnak

A magas tudást igénylő munkakörökben dolgozók, vagyis

a mérnökök, az informatikusok és a tudományos területen dolgozók, valamint a kiadványszerkesztők és az újságírók keresete jóval az infláció alatt nőtt 2022-ben.

Sok területen egyáltalán nem volt emelés, ahol volt, ott elsősorban a munkaerő megtartása motiválta a munkáltatókat.

Jellemző, hogy azok a foglakozások, ahol a havi bruttó 550 ezer forintot meghaladja a munkavállalók átlagos fizetése, ott legfeljebb 10 százalék körül nőttek a keresetek tavaly, vagyis legalább 5 százalékos reálbér-csökkenéssel szembesültek a munkavállalók.

Szintén jóval infláció alatt nőtt a vezetők fizetése, ám a kereskedelem kivételével mindenhol egymillió forint fölött alakult a vezetőség átlagos fizetése.

A kékgallérosok öröme sem töretlen

A fizikai munkakörök többségében a minimálbér és a bérminimum jelentős emelése miatt a munkáltatóknak kényszerű béremeléseket is végre kellett hajtaniuk. Sok területen ezért a 20 százalékot is megközelítette a tavalyi fizetésemelés.

A piaci és az utcai árusok keresik alkalmazottként az egyik legkisebb fizetést
A piaci és az utcai árusok keresik alkalmazottként az egyik legkisebb fizetést

Ez ugyanakkor nem jelentett havi szinten jelentősen több elkölthető pénzt azoknak, akik jellemzően bruttó 300 ezer forint körüli fizetésért dolgoznak.

Ezek voltak a legrosszabbul fizető munkakörök

A statisztikai hivatal részletes adataiból kiderül, hogy a szakképzettséget nem igénylő munkakörökben volt tavaly már csak általános a bruttó 300-400 ezer forintnál is alacsonyabb fizetés. A középfokú végzettséget igénylő munkakörök közül a kereskedelemben éri meg legkevésbé elhelyezkedni, mivel a végzettség elvárás, ám a bérezés jóval az átlagkereset alatt alakul.

Összességében az alacsony fizetések még mindig

  • a kereskedelemben;
  • az építőiparban;
  • és a mezőgazdaságban jellemzőek. 
Ezek közé a munkakörök közé tartoznak azok a szakmák – burkoló, festő, gipszkartonos – amelyek vállalkozóként viszont rendkívül jó bevétellel kecsegtetnek. Szintén a legalacsonyabb fizetésűek közé sorolhatók a mezőgazdaságban az idénymunkások és az erdőgazdaságok munkatársai.

A képzettség elvárás, a fizetés mégsem tükrözi

Noha a legtöbb magyar munkavállaló úgy érzi, hogy a képzettségéhez és a szakmai tapasztalatához képest alulfizetett, ez néhány ágazatban mondható általánosnak. Ide tartoznak a pedagógusok, akik főiskolai vagy egyetemi végzettséggel keresnek sok esetben annyit, mint az iparban a gépkezelők, vagy a középfokú végzettséggel rendelkező hatósági ügyintézők és irodai alkalmazottak.

Bukták a bérrendezést a magasan képzett munkavállalók

A versenyszféra és a költségvetés legtöbb vállalatánál az idei bértárgyalásokon a fizetések reálértékének megőrzése volt a cél. A bérrendezésből ugyanakkor pont azok a magasan képzett munkavállalók maradtak ki, akiknek a tudására és a tapasztalatára egyre nagyobb a szükség. Bővebben>>>

A felsőfokú végzettséget, vagy a több év szakmai tapasztalatot igénylő munkakörökben a bruttó fizetések jellemzően 600 és 800 ezer forint között alakultak. A fiatalabb munkavállalók ennél kevesebbet, a tapasztaltabbak többet kerestek 2022-ben.

Ezekben a fizetési kategóriákban már reálbér-csökkenéssel kellett szembesülnie a munkavállalók többségének, amely idén is folytatódik. Az inflációkövető bérrendezés elmaradása miatt csökkent a fizetések értéke a mérnöki területeken, de a könyvtárosok, levéltárosok, az informatikusok egy része, a természettudományok és humán tudományok területén dolgozó képzett munkavállalók, valamint az igazságszolgáltatásban dolgozók, azaz az ügyészek, bírók fizetésének változása sem követte az árak emelkedését.

Elmondható tehát, hogy nagyobb béremeléseket csak azoknál az alkalmazottaknál hajtottak végre a munkáltatók, akiknek a keresete viszonylag alacsony,

így az összes bértömeg jóval kisebb mértékben nő, mint a jól kereső dolgozók bérrendezése esetén.

Hol érdemes elhelyezkedni ma Magyarországon?

A heti negyven órás munkarendben dolgozó alkalmazottak közül a vezető beosztásúak szinte minden területen egymillió forint fölötti fizetést kapnak. A középvezetők bérezése is közelíti ezt az álomhatárt. A legmagasabb fizetések meghaladják a havi kétmillió forintot, ám ide csak az orvosok és a légiforgalmi irányítók tartoznak. A hazai bérverseny győztese évek óta a nagy terhelésnek kitett légiforgalmi irányító.

A legrosszabbul – a minimálbér összegének környékén – a konyhai kisegítők, a takarítók, a pultfeltöltők, a szemétosztályozók és a képzettséget egyáltalán nem igénylő munkakörök tartoznak.

A top 10 legjobban fizető magyarországi állások és az átlagos havi bruttó fizetés:

  1. Légiforgalmi irányító: 2 297 405 forint;
  2. Szakorvos: 2 012 676 forint;
  3. Törvényhozó, miniszter, államtitkár: 1 832 000 forint;
  4. Egészségügyi intézmény vezetője: 1 654 757 forint;
  5. Pénzintézet vezetője: 1 519 406 forint;
  6. Vállalati stratégiai vezető: 1 411 387 forint;
  7. Sportoló: 1 409 403 forint;
  8. Informatikai, telekommunikációs cég vezetője: 1 403 201 forint;
  9. HR-vezető: 1 382 215 forint;
  10. Bróker: 1 311 910 forint.

Az egymillió forintos fizetés tehát már nem csak a legjobban keresőknek jár, összesen 28 különböző foglalkozás van, ahol az átlag fizetés már nem százezres nagyságrendű. Egyebek mellett ide tartoznak az érdekképviseletek, civil szervezetek vezetői, a gazdasági társaságok vezetői, a bírók és a pilóták is. Idén várhatóan tovább bővül a milliós fizetésért dolgozók listája.

A legrosszabbul fizető állások és az átlagos havi bruttó fizetés:

  1. Egyszerű erdészeti, vadászati és halászati foglalkozású: 198 687 forint;
  2. Kubikos: 196 251 forint;
  3. Mezőgazdasági idénymunkás, napszámos: 223 129 forint;
  4. Erdészeti foglalkozású: 233 276 forint;
  5. Lakossági kérdező, összeíró: 239 225 forint;
  6. Egyéb takarító és kisegítő: 240 956 forint;
  7. Konyhai kisegítő: 242 282 forint;
  8. Piaci, utcai árus: 244 541 forint;
  9. Intézményi, háztartási takarító, kisegítő: 258 868 forint;
  10. Hivatalsegéd, kézbesítő: 259 398 forint.

A garantált bérminimumot alig meghaladó, de 300 ezer forintot el nem érő foglalkozások között található a fodrász, a manikűrös-pedikűrös, és az utcai étel- és italárus.

Az adatokból látható, hogy a legrosszabb és legjobb fizetést kínáló foglalkozások között tízszeres is lehet a bérkülönbség.