Gyökeres átalakulást hozott a mesterséges intelligencia (AI, MI), a következő években pedig az egyre fejlettebb technológiák a mindennapunk részévé válnak az élet számos területén.

Egyértelmű, hogy a munkahelyek sem maradnak ki az AI-forradalomból, a változások hatással lesznek a foglalkoztatásra és a fizetésekre is.

Azt ugyanakkor ma még nem lehet tudni, hogy a munkavállalókra nézve milyen következményekkel jár az AI gyors terjedése.

Az eddigi felmérések azt mutatják, hogy a vállalkozások a munkaerő költségének csökkentése érdekében is szívesen alkalmaznák a mesterséges intelligenciát, ugyanakkor koránt sem biztos, hogy ez az elbocsátásokat vagy a fizetések visszafogását eredményezné.

Hogyan rontott ránk a mesterséges intelligencia forradalma?

A mesterséges intelligencia térhódítása régóta sejthető, most viszont felgyorsult a technológia integrálása iránti szándék. Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy az OpenAI fejlesztő 2022 végén széles körben elérhetővé tette a chatGPT-t, vagyis a legfejlettebb, nagy nyelvi modellen alapuló generatív AI-t.

A legújabb GPT modell már élethű interakciókra is képes, rendelkezik problémamegoldó készséggel és képes az olyan összetett feladatok elvégzésére is, amelyre más digitális megoldások nem alkalmasak. Minderre egyebek mellett magyar nyelven is képes. Újdonság más digitális innovációkhoz képest, hogy a felhasználók megfelelő szóhasználata és a kommunikációs készség kiemelten fontos a használatához.

A legfejlettebb mesterséges intelligenciák – az elődjeiktől eltérően – már nem csak a rutinfeladatok automatizálását teszik lehetővé, hanem a nem rutinszerű, összetettebb feladatokat is képesek elvégezni.

Emiatt egyre többen gondolják, hogy az AI már nem csak az egyszerűbb, javarészt betöltetlen álláshelyekre jelent veszélyt, hanem a magasabb képzettséggel rendelkező munkavállalók feladatait is képes lesz idővel átvenni.

A legújabb rendszerek napi feladatokba integrált alkalmazása egyelőre a vállalkozások kevesebb, mint 10 százalékánál jelent meg eddig, ugyanakkor közvetlenül a küszöbén vagyunk annak az időszaknak, amikor az AI elterjedése rövid idő alatt általános trenddé válik – derül ki az OECD friss tanulmányából, amely a mesterséges intelligencia és a munkaerőpiac jövőbeli kapcsolatát vizsgálja.

Szinte biztos, hogy megszűnnek egyes munkakörök, amelyekben az ember helyett az AI végzi el a jövőben a feladatokat. Emellett új munkahelyeket is teremt, mivel az AI-rendszerek működtetése, üzemeltetése, a szükséges képzések megszervezése és a felügyelet egyre nélkülözhetetlenebbé válik.

Mutatjuk az AI használatának korai tapasztalatait

Az OECD összegyűjtötte azokat az esettanulmányokat és a fellelhető gyakorlati felméréseket, amelyek már a mesterséges intelligenciával dolgozó munkavállalók tapasztalatairól számolnak be. Ezek a tapasztalatok kimondottan jók, bár keveseket érint, elsősorban a gyártás és a pénzügyi szektor területein. Az eddigi legfontosabb tapasztalatok:

  • A mesterséges intelligenciához szükséges speciális készségekkel rendelkező munkavállalók – azaz a mesterséges intelligencia-rendszereket fejlesztő, betanító vagy karbantartó munkavállalók – az átlagosnál jóval magasabb fizetést és jelentős prémiumot kapnak még a hasonló területeken dolgozó, szintén magas bérezésű munkavállalókhoz képest is. Jelentős a kereslet az olyan munkavállalók iránt, akik tudják, hogyan illeszthető be a mesterséges intelligencia a munkafolyamatokba.
  • A mesterséges intelligencia hatásának kitett munkavállalók eddig elsősorban a feladatok elvégzésének támogatásához, a gyorsabb és hatékonyabb munkavégzés érdekében használják. A keresetükre, munkaviszonyukra eddig nem volt hatással az AI integrálása.

Az OECD kutatásában arra jutott, hogy a bérekre nem volt eddig hatással az AI. Ebből arra lehet következtetni, a mesterséges intelligencia eddig érdemben nem befolyásolta a termelékenységet.

Küszöbön a mesterséges intelligencia gyors térhódítása, azok a munkavállalók, akik már a mindennapi feladatukhoz használják
Küszöbön a mesterséges intelligencia gyors térhódítása. Azok a munkavállalók, akik már a mindennapi feladatukhoz használják az AI-t, kimondottan szeretik

A mesterséges intelligenciát elsősorban a nagyobb cégek alkalmazzák, de a fejlesztések eddigi mérlege alapján még nem hozott átütő bővülést, hatékonyságnövekedést az AI. A terjedés kezdeti szakaszában ugyanakkor még nem lehet levonni végső következtetést, az újabb esettanulmányok már jobban megmutathatják a konkrét hatásokat.

Kimondottan jó a munkavállalók első tapasztalata

A munkavállalók többsége arról számolt be, hogy jobban élvezik a munkavégzést a mesterséges intelligencia bevezetése óta, emellett javult a mentális és fizikai egészségük is. A dolgozók gyakran beszámoltak arról is, hogy a mesterséges intelligencia elősegíti a munkaeszközök biztonságos használatát, ezzel biztonságosabb lett a munkavégzés.

A mesterséges intelligencia várhatóan a munkaminőségre is hatással lesz azzal, hogy a munkakörök feladatait alakítja át. Jelenleg a mesterséges intelligencia a fárasztóbb, ismétlődő feladatokat automatizálja. Az AI munkavállalókat támogató képessége, problémamegoldó készsége a döntéshozatalt támogatja, ezzel kiszélesíti a az elvégezhető feladatok körét.

Az OECD AI-felméréséből kiderül, hogy

a legtöbb dolgozó arról számolt be, hogy a mesterséges intelligencia támogatja az egyre önállóbb munkavégzést.

Ez azonban nagyban attól függ, hogyan használják az AI-t, mivel minden ötödik válaszadó ennek ellenkezőjét tapasztalta, nekik a munkájuk az algoritmusok irányítása alá került.

Az alkalmazottak magasabb munkaintenzitásról is beszámoltak a mesterséges intelligencia bevezetése után. Az AI ugyanakkor csökkentette az emberek közötti interakciót, emellett sokan tartanak attól, hogy a mesterséges intelligencia megfigyeli őket, mivel képes adatokat, információkat gyűjteni és továbbítani a magánéletükről.

A rossz tapasztalatok sem ritkák

A felmérés rámutatott, hogy a legtöbb munkavállalónak jók a tapasztalatai, de a másik véglet is látható. A munkakörülmények erőteljes romlásáról számoltak be azok az alkalmazottak, akik nem mint támogatás használják az AI-t, hanem a feladatok kiosztásában, a munkaszervezésben és az ellenőrzésben algoritmusok irányítása alá kerültek. Az algoritmusok működését nem tudják befolyásolni, ami sokszor hátrányos helyzetbe hozza az érintetteket.

Az OECD elemzésében ugyanakkor arra is figyelmeztetett, az AI rendszerek fejlődése gyorsabb, mint a hatásainak a felmérése és az összegző tanulmányok publikálása, ezért új kutatási módszerekre lesz szükség.

Veszélyezteti a munkahelyeket a mesterséges intelligencia?

Az OECD szerint erre a kérdésre még korai lenne bármilyen releváns választ adni. Jelenleg a Covid-19 járvány előtti szintnél is magasabb a foglalkoztatottság, ami azt jelenti, feszesebb a munkaerőpiac, mint eddig valaha. Rengeteg – elsősorban alacsony hozzáadott értékű, vagy rosszul fizetett – álláshely betöltetlen, ami egyes területeken már a működést is veszélyezteti.

Sok az olyan állás, ami már a kutyának sem kell

A járvány a munkaerőhiányra is hatással volt: a betöltetlen álláshelyek ma már nem azért maradnak tartósan üresen, mert nincs megfelelően képzett munkavállaló ezek betöltésére, hanem azért, mert az alacsony fizetek és a rossz munkakörülmények senkinek sem kellenek. Az adatok azt mutatják, hogy a képzettséget nem igénylő területeken nőtt, a tisztességesen megfizetett pozíciókban nem változott, vagy csökkent a munkaerőhiány. Bővebben >>>

A foglalkoztatás további bővülésével az inaktívak – vagyis a nem dolgozó, de hivatalosan állást sem keresők – aránya is csökkent.

Ebben a munkaerőpiaci helyzetben az AI-forradalom első időszakában a kritikus munkaerőhiány enyhülésére lehet számítani, ráadásul ez a folyamat nem egyik pillanatról a másikra oldja meg a problémát.

A nemzetközi szervezet ezzel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a válságok – Covid-19 járvány, orosz-ukrán háború – következményei nem érintik a munkahelyeket, sőt világszerte a foglalkoztatás és a munkaerőigény emelkedése várható a helyreálló és növekvő kereslet miatt. A bérekre gyakorolt hatás ugyanakkor kedvezőtlen: az infláció miatt mindenhol csökkent a fizetések vásárlóereje.

Az OECD felidézte, hogy 2019-ben is jelentős munkaerőhiánnyal küzdött sok ágazat, elsősorban a kékgalléros munkakörökben.

A 2019-es várakozások során arra építettek, hogy a digitalizáció felgyorsulása és az automata technológiák elterjedése orvosolja a munkaerőhiányt. Ezzel együtt az aggodalmak is jelentősen nőttek, sokan féltették munkahelyüket a digitális technológiák térnyerésétől.

Ma már egyértelműen kijelenthető, hogy a digitalizáció nem váltotta ki az előmunkát, nem veszélyeztette a munkahelyeket. Sőt, egyes területeken növelte is a munkaerőigényt az új technológia,

miközben az idősebb munkavállalók többsége is versenyképes maradt és elsajátította az új rendszerek üzemeltetéséhez szükséges kompetenciákat.

Nem kockáztatnak a vállalkozások

A munkahely elvesztésével járó félelmek felerősödnek az új technológiák megjelenésével együtt, ugyanakkor azzal kevesen számolnak, hogy a legújabb megoldások integrálását a legtöbbször hosszas tesztidőszak követi. Egy nagy horderejű átállás óriási kockázattal jár, a működésben hatalmas károkat okozhatnak a megjelenő hibák.

Éppen ezért a vállalkozások aligha állnak át kizárólag az AI-alapú munkafolyamatokra egyik pillanatról a másikra,

mivel a technológia kockázatairól nincsenek általános információk, így leginkább a saját tapasztalataikra hagyatkozhatnak.

Jelenleg a munkaerő elvesztése a munkáltatók legnagyobb félelme. A toborzási nehézségek miatt egy megbízható alkalmazott elvesztése szinte minden esetben költségnövekedést okoz. Vagy azért, mert magasabb bérért talál csak embert, vagy azért, mert az új munkatárs betanítása, képzése plusz erőforrást követel, ráadásul a lojalitás megerősítése is kulcsfontosságú.

Szintén bizonytalanságot okoz ma még az AI megbízhatósága és a használatával összefüggő etikai aggályok. A chatGPT például sok esetben olyan választ generál, amely látszólag valós válasz egy adott kérdésre, és első olvasatra megbízható javaslat egy probléma megoldására, de valójában pontatlan vagy félrevezető az információ.

A mesterséges intelligencia tehát eleinte biztosan nem vezet leépítésekhez, ráadásul a munkaerőhiány is óvatosságra inti a cégeket.

Várhatóan a legtöbb munkáltató akár évekig is ragaszkodhat az alkalmazottaihoz még akkor is, ha a feladatokat már az AI is képes lenne ellátni.

Leveszi a terhet a vállunkról az AI, de az átállás kemény menet lesz

Noha a legtöbb szakértő már készpénznek veszi, hogy az MI gyökeres átalakulást hoz számos munkakörben, az OECD szakértői egyelőre óvatosabbak.

Ennek oka, hogy az AI-rendszerek működtetéséhez, fejlesztéséhez és felügyeletéhez, valamint a felhasználói szintű napi használathoz szükséges készségekkel a munkavállalók túlnyomó többsége nem rendelkezik. Ez nem meglepő, mivel az új generatív modellek a közelmúltban váltak széles körben elérhetővé, így eddig lehetőség sem volt képzéseket szervezni.

A korábbi MI megoldásokkal szemben az új modellek felhasználói szintű kezelése összetettebb feladat, ráadásul a nyelvi modellek térhódításával – a digitalizáció korábbi mérföldköveivel szemben – a kommunikációs készségek és az önállóság, helyzetmegoldó készségek méginkább felértékelődnek.

Összességében az OECD arra a következtetésre jutott, hogy az AI legfeljebb kiszélesíti azoknak a munkaköröknek a körét, amelyekben az automatizáció miatt már évek óta csökkenthető a létszám.