Meghallgatva Nagy Márton és Varga Mihály miniszterek előadásait, „megnyugodhatok, minden rendben van” – kezdte előadását Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő elmondta, hogy – miután a tavalyi évnyitó óta volt egy választás is – a mostani kormány egy gazdasági fókuszú kormányzat. 

Orbán Viktor azt mondta: áttekintve a kormány szerkezetét, hogy milyen portfóliók vannak benne és kiket hívtak meg a kormányba, látszik, hogy ez egy gazdaságfókuszú kabinet. Bár nem szoktak menet közben kormányt átalakítani, de a tavaly májusi kormányalakítás után mégis nagyon rövid időn belül hozzá kellett nyúlni a szerkezetéhez, mert Orbán Viktor szerint nyilvánvalóvá vált, hogy „a brüsszeli szankciók nagyon gyorsan megemelték az energiaárakat és az energia kérdése a gazdasági sikeresség kulcskérdésévé, sőt az ország finanszírozhatóságának is kulcskérdésévé vált”. Ezért szükségessé vált egy önálló energiaminisztérium létrehozása is.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy piaci finanszírozásra van szükség, azt nem akarják kiszorítani. Piaci finanszírozás pedig akkor van, ha van olcsó hitel, megfelelő kamatokkal.

Szükség lesz 500 ezer új munkavállalóra

– jelentette ki a miniszterelnök. 

Van földrajzi tartalékunk, Kelet-Magyarországra fókuszálunk: Debrecen mindjárt megtelik, Nyíregyháza jövőre, Miskolcot még meglátjuk, felkészül Békés megye – sorolta a miniszterelnök.

Első a belső tartalék, míg a második: nekünk magyar gazdaságunk van, nem magyarországi – közölte, hozzátéve, hogy „ugye mindenki érti a különbséget”, utalt a határon túli magyarokra, akiket nem is tekint „vendégmunkásoknak”.

 

Rekordmagasságokban a foglalkoztatottság

A KSH adatai szerint 4 millió 699 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma januárban, míg a munkanélküliségi ráta az év első hónapjában 3,9 százalékos volt.

„Bennszülöttek” vs „idegen munkaerő”

„Magyarországnak olyan országnak kell lennie, ahol minden olyan munkát, amit el kell végezni, azt magyar munkavállaló végezze el” – fogalmazott Orbán Viktor. Szerinte „ha ezt kimerítettük, akkor beszélhetünk vendégmunkásokról”, de ők is csak „határozott időre” jöhetnek.

500 ezer új foglalkoztatottra és békére van szükség

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is elmondta, hogy mintegy 500 ezer fővel kellene növelni a foglalkoztatottak számát, hozzátéve, hogy ezt részben gazdasági migrációval, részben pedig az inaktívak aktivizálásával.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter – Kép: MTI Fotó, Koszticsák Szilárd

A tárcavezető előadásában arról is beszélt, hogy Magyarország az uniós fejlettségi szint 90 százalékát 2030-ra elérheti. Jelenleg a 20. helyet foglaljuk el az EU-ban, 2030-ra pedig a 15. helyre léphetnénk előre – mondta a miniszter, aki kiemelte, hogy továbbra is a beruházások a gazdasági növekedés alapja.

Szerinte a következő években gyorsulhat a konvergencia, ehhez azonban a gazdaságfinanszírozási struktúra megújítása is szükséges. A miniszter kiemelte, hogy a beruházási rátát a következő években 30 százalékra lehetne növelni; a mutató 2010 óta 20 százalékról 27-28 százalékra nőtt. A jelenlegi aránnyal idén 60 milliárd euró értékű beruházás valósulhat meg az országban – tette hozzá.

Parragh László, az MKIK elnöke előadásában kritizálta az MNB politikáját – szemben Nagy Mártonnal, aki elmondta, hogy „meg is ígérte”, hogy nem beszél a jegybankról. Az iparkamara elnöke szerint az MNB sokáig tagadta, hogy inflációs veszély volna. Elmondta azt is, hogy „jelenleg a gazdasági növekedés monetáris visszafogása az, amit a gazdaság szereplői tapasztalnak”. „Béke legyen tőlünk keletre” – jelentette ki Parragh László.

Nagy Márton: A jegybankról is tudnék beszélni, de azt most hagyjuk

Az iparkamara évnyitóján sem látszik enyhülni a viszony a kormány és az MNB között.

Parragh szerint az infláció a gazdaság számára is a legnagyobb kihívások egyike. Az áremelkedés ütemét minimális növekedési veszteséggel kellene letörni, és úgy fogalmazott ehhez a kormány, az MNB és a gazdaság szereplőinek „együttműködésére van szükség”. Egyben megerősítette, hogy a gazdaság szereplői „készek az együttműködésre”.

Varga Mihály pénzügyminiszter szerint „a veszélyek korszakába léptünk”, miután 2020-ban 3 százalékos gazdasági visszaesés volt a világban, elszállt a gázár (350 euró), valamint kétszámjegyűre ugrott az infláció. Szerinte ilyen helyzetben a gazdaságpolitika konszolidál, csökkenti a költségvetés hiányát: a deficit 7,5 százalékról 2024-re 2,5 százalékra csökken.