Évente 11 pirosbetűs ünnepnap szerepel Magyarországon a naptárban, vagyis olyan munkaszüneti nap, amikor a vasárnapokhoz hasonlóan szinte megáll az élet: a munkavállalók pihenhetnek, nincs iskolai tanítás és néhány kivétellel az üzletek is zárva tartanak.
A munkaszüneti napok egyben ünnepnapok is, amelyek közül hét nap a legfontosabb keresztény ünnepekhez köthető, három nap pedig nemzeti ünnep.
A magyar munkavállalók húsvétkor pihenhetnek a legtöbbet: 2017 óta a nagypéntek is munkaszünet, ezzel a húsvéthétfővel záródó hosszú hétvége lett az év leghosszabb hétvégéje.
A húsvéti időszakban ráadásul nem kell attól tartanunk, hogy egy adott évben a munkaszüneti nap hétvégi napra essen, amikor amúgy sem kellene dolgoznunk.
A húsvétot követően a karácsony a leghosszabb egybefüggő ünnep. Szenteste napja, vagyis december 24. hivatalosan nem munkaszüneti nap, noha az üzletek hamarabb zárnak és a legtöbb munkahelyen már nem kell dolgozni ezen a napon.
Hol jár a legtöbb a pihenés?
Az Európai Unió tagállamainak átlaga 12 munkaszüneti nap évente. Mind a 27 tagállamában a kereszténység legfontosabb ünnepein és a nemzeti ünnepeken pihenhetnek az emberek. A nemzeti ünnepek száma és dátuma minden országban eltérő, igazodva az adott állam történelméhez. Egyetlen közösnek mondható és nem a vallási hagyományokhoz kapcsolódó ünnep van: a munka ünnepe.
Az európai kultúrához évszázadok óta kapcsolódó ünnepeknél is országonként eltérő lehet, hogy melyik a szünnap.
Egyetlen olyan nap van az évben, ami mind a 27 uniós országban munkaszünet és pirosbetűvel szerepel a naptárban: december 25., vagyis karácsony első napja.
A legtöbb európai országban ünnepnap
- az újév napja (január 1.);
- húsvéthétfő (változó);
- a munka ünnepe (május 1.);
- pünkösd (a húsvét utáni ötvenedik nap/hetedik hét);
- mindenszentek (november 1.);
- és a karácsony (december 25.-26.).
Bizonyos országokban a helyi ünnepnapok is elősegítik a dolgozók pihenését, például Németországban egyes tartományokban további ünnepnapokat is kijelöltek. Több országban évente változhat a munkaszüneti napok száma, mivel ezeknek a meghatározása az adott tagállam hatásköre.
Idén a legkevesebb országos munkaszüneti napot Németországban és Spanyolországban jelzi a naptár: mindkét országban 9 nap.
Németországban tartományonként eltérően akár 11 szabadnappal is számolhat a dolgozó. Spanyolországban nem lesz munkaszüneti nap sem húsvéthétfő, sem karácsony másnapja. A legtöbb munkaszüneti napnak összesen 18 nappal Bulgária lakosai örülhetnek.
Az Európai Unió átlagánál Szlovénia kivételével a környező uniós országokban több a munkaszünet:
- Romániában és Szlovákiában 15 nap;
- Horvátországban 14 nap;
- Ausztriában 13 nap;
- Magyarországon és Szlovéniában 11 nap.
Az országok többségében húsvéthétfőn, pünkösdhétfőn, valamint mindenszentek napján sem kell dolgozni, ugyanakkor a nagypéntek már kevesebb helyen szünnap.
Egyetlen, nem a keresztény hagyományokhoz köthető munkaszüneti nap van: május elseje, a munka ünnepe, amely szinte minden tagállamban szünet.
Van még lehetőség bővíteni a munkaszüneti napokat
A tévhitekkel szemben kevés olyan ország van Európában, ahol hivatalosan is munkaszüneti nap lenne szenteste napja, vagyis december 24. Ennek ellenére ezen a napon minden országban megáll az élet a nap második felére.
A keresztény kultúrához kapcsolódó ünnepek közül idehaza nem, de több európai országban is munkaszünet még
- a vízkereszt, (január 6.);
- Jézus mennybemenetele, (a húsvét utáni negyvenedik nap);
- Mária mennybemenetele vagy Nagyboldogasszony ünnepe, (augusztus 15.);
- valamint Mária szeplőtelen fogantatása, (december 8.).
A magyar munkavállaló nincs túlhajszolva
Az éves munkaszüneti napokkal tehát jól állunk, ugyanakkor ezek száma önmagában nem elég megállapítani többet vagy kevesebbet dolgozunk-e más országoknál.Az Eurostat adataiból ugyanakkor kiderül, hogy
Kövesse az Economx.hu-t!
Értesüljön időben a legfontosabb gazdasági és pénzügyi hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Redditen vagy iratkozzon fel Google News és YouTube-csatornánkra!
Legolvasottabb
Hajnali 3-kor nem az ügyeletes nővér, hanem az ellenőr ébresztette a betegeket
A legjobban fizető állampapír, mégis kevesen veszik
Oda a jólét Európában, fogalmunk sincs, mi várhat ránk
Olyan veszély fenyeget az egészségügyben, amire sokan nem számítanak
Akkora a baj, hogy be kell avatkozni a népbetegség kezelésébe
Az OTP történetének legnagyobb akvizícióját jelentette be Csányi Sándor
A pénzintézet 65,5 milliárd forint általános tartalékot képez és 150 milliárd forint osztalékot fizet.
Nagybevásárlást tartott a hazai nagybank, százmilliók cseréltek gazdát
Oda a jólét Európában, fogalmunk sincs, mi várhat ránk
Újabb katasztrofális adat a közoktatásban
Magyarországon a 2020/21-es tanévben az általános iskolában átlagosan 13 nyelvi órája volt egy diáknak, ami az uniós tagországok között az egyik legalacsonyabb. A középiskolai oktatásban sem jobbak a számok.
Temérdek nyelvvizsga-bizonyítványt semmisítettek meg
Orbán Viktor elárulta, hogyan kell jó lóra tenni
Újabb termékek mentek össze, mutatjuk a részleteket
A Nébih honlapján naponta frissül a zsugorinfláció miatt összemenő termékek listája. A magas árbevételű élelmiszer-kereskedőknek március óta plakátokkal kell felhívniuk a jelenségre a figyelmet.
Donald Trump alig várja, hogy újból Orbán Viktor kollégája lehessen
FRISS HÍREK
-
18:35
Szépen fejezték be a hetet az európai tőzsdék
-
18:14
Nagy bajba kerülhet a Tesla, már vizsgálódik a hatóság
-
17:54
Hatalmasat menetelt az OTP
-
17:35
Brutális bérkülönbségeket látni az országban, óriási a vidék-főváros szakadék
-
17:12
Lesöpörték az első ajánlatot a nagy rézbánya háborúban
-
16:53
Évtizedek óta nem volt ennyire lent Japán
-
16:29
Kijevi korrupciós vád: letartóztatták az ukrán gabonáért felelős minisztert
-
16:10
Újabb katasztrofális adat a közoktatásban
-
15:52
Az idei CPAC rendezvény sem lehetett olcsó
-
15:33
Így reagáltak a benzinkutak a kormányzati nyomásgyakorlásra