A bérlők sokkal gyorsabban alkalmazkodnak a dráguló rezsihez, mint a tulajdonosok, hiszen könnyebben tudnak váltani – állítja a Rentingo.com legfrissebb elemzésében.

Az albérletkereső platformnál biztosra veszik, hogy a rezsi emelkedésével nem a bérleti díj lesz a bérlők fő szempontja, hanem az összköltség, és azt is, hogy a kisebb lakások felértékelődnek, hiszen ezek nagyobb eséllyel továbbra is élvezhetik a rezsicsökkentést. 

Egy budapesti albérlet rezsije a közös költséggel együtt átlagosan a bérleti díj 23 százalékát teszi ki a Rentingo.com adatbázisa alapján. A panellakásoknál ez az arány 27 százalék, a téglalakásoknál 21 százalék. Fűtés szempontjából a geotermikus lakásokkal jártak legjobban a bérlők, ott a rezsi csak 15 százaléka volt a bérleti díjnak, a távfűtéses lakásoknál azonban 26 százalék. A távfűtéses lakások ennek ellenére a legkeresettebbek között lesznek a következő időszakban, hiszen azokat nem érinti a rezsicsökkentés korlátozása.

Azoknak a bérlőknek a költsége, akik nem támogatott ingatlant bérelnek, drasztikusan megemelkedhet. A lakás jellegétől függően a bérleti díjon felül akár 50-70 százalék is lehet a rezsidíj. Ez azzal jár együtt, hogy a bérleti díjak másfél éve tartó meredek emelkedése fékeződik, hiszen ha tovább emelnék azokat a bérbeadók, azzal túlzottan lekorlátoznák a fizetőképes keresletet. A szobabérlés viszont jelentősen drágulni fog, mert az ilyen hirdetésekben általában a bérleti díj a rezsi árát is tartalmazza: könnyen lehet, hogy a bérlők inkább a kisebb lakásokat választják helyette.