A csok 2015-ös bevezetése nagy hatást gyakorolt az építőipar egyes szegmenseire és a családok életkörülményeire is. Az újHáz Centrum őszi, a csok kérdéskörével foglalkozó Trendriportjából kiderül, hogy az építőipari növekedés nem azonnal, hanem a komplex állami ösztönzőcsomag bevezetését követően, 2016-ban indult meg. Akkor ennek első jeleként a kiadott lakásépítési engedélyek száma rohamosan nőni kezdett, de az új lakások építésének száma továbbra is elmaradt az ideálistól.

Ebben közrejátszott a gyártók átmeneti kapacitáshiánya mellett a szakképzett humán erőforrás akár 80 ezer főt is meghaladható hiánya is - mutatott rá a tanulmány budapesti bemutatóján Rázsóné Szórády Csilla cégvezető. Hozzátette: a KSH adatai szerint a lakóépületekből származó termelések csupán egy kisebb részét jelentik az építőipari termelésnek, a becslések szerint az építőanyag-gyártók és az építőanyag-kereskedések összforgalmának csupán 15-30 százaléka tudható be a csok és az 5 százalékos áfa együttes hatásának. Saját tapasztalataik szerint az elmúlt négy évben emelkedő, 10 és 25 százalék közötti mértékű volt az állami ösztönző rendszer hatása az összforgalomban.

Kapcsolódó

Kik lesznek az állami támogatások nyertesei?

Az idei évben bevezetett falusi csok a használt ingatlanok piacát hivatott felpörgetni a preferált településeken. Az újHáz Centrum által végzett ágazati mélyinterjúkból kiderül, hogy az új állami ösztönző nagy nyertese Pest és Fejér megye lehet, kiegészülve a Balaton-parti preferált településekkel.

A kedvezményes lakásáfa kivezetése ugyanakkor rendkívül érzékenyen érinti majd a falusi csokos vevőket, 22 százalékkal csökkenti az
idén felvett támogatás értékét - hívta fel a figyelmet a cégvezető.

A csok és a hozzá kapcsolódó további állami ösztönzők átalakították a lakás- és hitelpiacot is. A felfokozott keresletre a kínálati oldal folyamatos és intenzív áremeléssel válaszolt, amit az MNB adatai is alátámasztanak: átlagosan 70 százalékkal nőttek a lakásárak 2015 és 2018 között.

Rázsóné Szórády Csilla érdekesnek nevezte, hogy a csok bevezetése óta folyósított lakáshiteleknek csupán 10-15 százaléka köthető valamilyen államilag támogatott hitelkonstrukcióhoz. Azaz továbbra is a használt ingatlanokra felvehető lakáshitelek dominálnak a piacon.

Mi várható?

Prognózisuk szerint rövid távon a jövőben továbbra is növekednek majd az építési költségek és a telekárak is, a megnövekedett kereslet, a lakásáfa emelése, valamint az energetikai előírások szigorodása miatt. A kedvezményes lakásáfa kivezetése nehéz helyzetbe hozza mind az építtetőket, mind pedig a kivitelezőket, akik a drágulást csupán kismértékben tudják majd áthárítani a vásárlókra, így számukra ez jelentős mértékű profitkiesést indukál majd.

Hosszú távon a csok költségvetési terhe várhatóan folyamatosan csökkenni fog, a témában végzett korábbi kutatások alapján akár 2040-ig is alkalmas a demográfiai folyamatok kedvező alakítására és az ingatlanállomány megújításának ösztönzésére, ami különösen fontos lenne, régió összehasonlításban ugyanis nálunk a legalacsonyabb ez a mutató.

Éppen ezért az építőanyag-kereskedelmi hálózat elengedhetetlennek tartja az állami ösztönzők körének kiterjesztését akár az olyan nemzetközi példák adaptálásával is, mint az átfogó bérlakás-építési program, emellett szorgalmazzák a kedvezményes lakásáfa fokozatos visszaemelését is a drasztikus kivezetés helyett.