Januárban hibahatáron belül emelkedett az építőipar rövidtávú kilátásait a rendelésállomány és a foglalkoztatási várakozások alapján egyetlen számba foglaló bizalmi index értéke.

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése – a december romlás után – januárban pozitívan korrigált az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers, szezonálisan nem kiigazított adatok is enyhe javulást jeleztek.

Januárban a cégek 17 százaléka számolt be növekvő, 20 százaléka  csökkenő termelésről, míg decemberben rendre 15 és 20 százalék volt ez az arány. Az év első hónapjában a magasépítő cégek elégedettsége lényegében nem változott havi alapon, míg a mélyépítőké kissé javult.

A meglévő rendelésállományok értékelése a decemberi romlás után januárban érezhetően javult. Ez a mutató kb. fél éve egy viszonylag szűk sávban ingadozik. Ugyanakkor a nyers adatok enyhe negatív változásra utalnak.

Januárban a válaszadó vállalkozások 18 százaléka számolt be magas és 26 százaléka alacsony rendelésállományról. Ugyanez a két arány decemberben 20 és 26 százalék volt. Ebben a hónapban a mélyépítők elégedettsége lényegesen, a magasépítőké hajszálnyit emelkedett.

Meddig látnak előre?

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2022 januárjában 6,2 hónap. Ez számottevően nagyobb átlagérték az egy negyedévvel (4,8 hónap) és az egy évvel ezelőttinél (4,7 hó) is. A magas- és mélyépítő cégek között e téren nincs nagy különbség.

A foglalkoztatási várakozások januárban romlottak az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján, így e mutató értéke hat havi mélypontjára esett. A nyers adatok nagyon enyhe pozitív változásra utalnak havi alapon.

A januári felmérés során a cégek 14 százaléka jelezte, hogy a létszám bővítésére készül a következő három hónapban, míg 10 százalékuk leépítést tervezett. Decemberben ugyanez a két arány 12 és 10 százalék volt. Ebben a hónapban mind a magasépítő kissé derűlátóbbak, a mélyépítők sokkal borúlátóbbak, mint voltak decemberben.

Hosszabb emelkedő periódus után januárban az áremelési törekvések intenzitása csökkent az előző hónaphoz képest, de még így is elég magasan áll. A kiigazítás nélküli adatok az áremelési szándékok csak nagyon enyhe gyengülését mutatják: az áremelést tervezők esetében a decemberi 56 százalékos arány januárra sem változott, az árcsökkenésre számítóké 3-ről 6 százalékra nőtt. A magasépítő cégek továbbra is gyorsabb áremelkedésre számítanak, mint a mélyépítők.

A termelés bővítését korlátozó tényezők

Az építőipari cégek továbbra is a munkaerőhiányt tekintik a legfontosabb korlátozó tényezőnek, a megkérdezettek mintegy fele számolt be erről. Második helyre jött fel a vevők laza fizetési fegyelme, csaknem minden negyedik vállalkozást érinti hátrányosan és inkább a kis- és középvállalatok vezetőinek okoz fejtörést. Az anyag és/vagy kapacitáshiány minden ötödik vállalkozást érint hátrányosan.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése – a decemberi nagy romlás után – januárban, az előző havi romlásnál kisebb mértékben javult, a nyers adatok is enyhe pozitív változást jeleznek, a derű- és borúlátók aránya januárban rendre 16 és 17 százalék, míg tavaly decemberben 12 és 27 százalék volt.

A felmérésről

A GKI Gazdaságkutató Zrt. januári felmérése alkalmával 231 építőipari vállalkozás küldött vissza kitöltött kérdőívet a kért határidőre. A feldolgozott minta szerkezete a korábbiaktól nem tér el érdemben. A válaszadó vállalkozások 88 százaléka 51 fő alatti létszámot, 10 százaléka pedig 51 és 250 fő között foglalkoztat.