Lakáspiac: elbizonytalanodtak az építők

Növekvő árbevételről és 5-7 százalékkal javuló jövedelmezőségről számol be az építőipari cégek jelentős része. A szerződésállomány a korábbi időszakhoz képest nőtt, a cégek közel egyharmada az év hátralévő részében az új szerződések számának további növekedésére számít. A lakásépítő cégeknél ugyanakkor komoly az elbizonytalanodás az ÉVOSZ legfrissebb konjunktúrafelmérése szerint.
Szepesi Anita, 2019. október 22. kedd, 14:43
Fotó: Reuters

Az idei év tapasztalatairól és a kilátásokról kérdezett 400 építőipari céget konjunktúrafelmérésében az Építőipari Vállalkozások Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A válaszadó cégek fele számolt be arról, hogy árbevételük az első félévben az előző év azonos időszakához képest emelkedett, és bizakodóan tekintenek a második félévre is, csupán harmaduk számít arra, hogy az csökkenni fog. A vállalkozások árbevétel-arányos jövedelmezősége a legtöbb cégnél 5-7 százalékos javulást mutat az elmúlt időszakhoz képest. A kapacitástartalékokkal rendelkezők nagyobb mértékben számítanak az árbevétel arányos jövedelmezőség növekedésére.

A szerződésállomány a korábbi időszakhoz képest nőtt, a cégek közel egyharmada az év hátralévő részében az új szerződések számának további emelkedésére számít.

A cégek gördülékeny üzletvitelét 2019-ben továbbra is a szakemberhiány, a meglévő kapacitás korszerűtlensége, valamint az adminisztrációs terhek, a gazdasági szabályozás gyors változása és nehéz nyomon követése akadályozza. Az emelkedő munkadíjak és anyagárak miatt a korábban kikalkulált kivitelezési költségvetést nehezen vagy a tervezett beruházások műszaki tartalmának rovására tudják tartani a vállalkozások - írja az eredményeket összefoglalva az ÉVOSZ.

Sokan még mindig nem fizetnek időre

A megrendelők késedelmes fizetése továbbra is sokaknak okoz likviditási problémákat. A válaszadók kintlévősége viszonylag magas, árbevételük közel 20 százaléka határidőn túli követelés. A vállalkozások megítélése szerint a követelések több mint 90 százalékban azonban behajthatók.

Kisebb mértékben okoz nehézséget a versenytársak piaci viselkedése, tisztességtelen magatartása, a tőke- valamint hitelhiány.

A cégek kapacitáskihasználtsága nőtt a korábbi évekhez képest, de annak hatékonysága alacsony. A kihasználtság folyamatos változásából adódó időszakos likviditási nehézségeiket elsősorban a belső források, folyószámlahitel és forgóeszközhitel felvételével kezelik. Hosszú távú, külső forrásként a különböző lízingkonstrukciókat helyezik előtérbe. A korábbi évekhez képest nőtt a vissza nem térítendő támogatások igénybevétele, elsősorban beruházások, technológiai korszerűsítések megvalósításával kapcsolatosan, melyhez a kormány hároméves támogatási programja járult hozzá.

A munkaerő megszerzése, megtartása, a pályaelhagyók, elvándorlók építőiparba történő visszahívása érdekében a cégek komoly lépéseket tesznek, mivel a szektor teljes spektrumán továbbra is jelen van a szakemberhiány, ami az építőipari megrendelés megugrásával súlyosbodott. A tervező, lebonyolító vállalkozások elsősorban a mérnökök - építőmérnök, építészmérnök, épületgépész -, valamint adminisztrációs munkaerő hiányát említették, a kivitelező cégek inkább a képzett szakmunkásokat, úgy mint kőműves, ács, villanyszerelő, vasbetonszerelő.

A vállalkozások a bérek növelésével, a dolgozói létszám emelésével tudják teljesíteni a több éves átfutású, új szerződéseket. Ezt tükrözi, hogy a válaszadók átlagosan 12 százalékkal növelték a bruttó béreket. A cégek mintegy 60 százaléka a meglévő állománnyal teljesíti kötelezettségvállalásait, illetve egyötödük további munkaerő felvételével kalkulál a következő 6 hónapban. A várakozások szerint az alvállalkozói díjak és az élőmunka árának emelkedése további dráguláshoz vezethet.

Mi várható?

Az ágazat lassuló növekedését prognosztizálják a válaszadók. Kulcskérdés a befektetési-beruházási piac élénkítése, a beruházások ösztönzése, ezzel párhuzamosan a kivitelezői kapacitás egyenletes biztosítása, nem utolsó sorban a hatékonyság javítása. Ezek hiánya - akár már rövidtávon is - korlát lehet az építőipar egyenletes piaci növekedésének megteremtéséhez. A beruházások csökkenésének elkerüléséhez pedig elengedhetetlenek az országos építési-beruházási programok megvalósítása, illetve a kormányzat építési kereslet-kínálat kiegyenlítő szerepe - hangsúlyozza a szakszövetség.

A lakásépítő cégeknél komoly elbizonytalanodás tapasztalható. A közvetlen piaci értékesítésre készülő lakásoknál kivárnak a cégek az újabb projektek indításával.

Az új építésű lakóingatlanok 27 százalékos forgalma adója oly mértékben megdrágítja a négyzetméterárakat, hogy azok értékesítése kétségessé válik.

Az 5 százalékos áfa alkalmazásával építhető szabályozás időbeli kitolására és az áfavisszaigénylés szélesebb körben való érvényesíthetőségére számítanak a lakásépítő vállalkozások.

HOZZÁSZÓLÁSOK