Áprilisban ismét csökkent az építőipar rövid távú kilátásait a rendelésállomány és foglakoztatási várakozások alapján egyetlen számba foglaló építőipari bizalmi index értéke. A mutató ezzel visszaesett az egy évvel ezelőtti, egyébként még mindig magas szintre. A GKI friss elemzése szerint áprilisban a magas- és a mélyépítő cégek kilátásai egyaránt romlottak.

Az elmúlt három hónap termelési helyzetének megítélése áprilisban némileg romlott az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján, de nem tört ki az elmúlt csaknem másfél évben tapasztalható szűk sávból. Ugyanakkor márciushoz képest a nyers, szezonálisan nem kiigazított adatok javulást mutatnak. Áprilisban a cégek 30 százaléka növekvő, 7 százaléka csökkenő termelésről számolt be. Ugyanez a két arány márciusban 27 és 10 százalék volt. A magasépítés esetében javult, a mélyépítés esetében viszont romlott a megítélés.

Építőipari bizalmi index/GKI

A szezonálisan kiigazított adatok alapján enyhén romlott a rendelésállományok értékelése az előző hónaphoz képest. A nyers adatok viszont szerény, de kedvező irányú változást jeleznek. Áprilisban a válaszadó vállalkozások 33 százaléka számolt be magas és 6 százaléka alacsony rendelésállományról, szemben a márciusi 34 és 10 százalékkal.

A megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza az építőipar egészében 2019 áprilisában 6,9 hónap. Ez számottevően meghaladja az egy évvel ezelőtti átlagértéket (5,5 hónap), s megegyezik az egy negyedévvel ezelőttivel. A mélyépítésre és a magasépítésre jellemző átlagérték nem tér el érdemben egymástól (7,8 illetve 8 hónap).

Elég jelentősen romlottak viszont a foglalkoztatási várakozások az előző hónaphoz képest, a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is kedvezőtlen irányú változást jeleznek. A következő három hónapban a létszám bővítésére a válaszadó cégek 22 százaléka, míg annak csökkentésére 5 százalékuk készül. Márciusban ugyanez a két arány rendre 34 és 4 százalék volt.

Az áremelési törekvések intenzitása áprilisban kissé tovább csökkent az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok is lefelé mozdultak el: az áremelést tervezők aránya a márciusi 53 százalékról áprilisra 43 százalékra csökkent, míg az árcsökkenésre számítóké 1-ről 2 százalékra nőtt.

A munkaerőhiány egyre súlyosabb, áprilisban a cégek 68 százalékának okozott gondokat, míg a kapacitások hiánya szűk harmadukat gátolja a termelés bővítésében. A kereslet hiánya, mint hátráltató tényező gyakorlatilag eltűnt a magyar építőiparból. Ugyanakkor a különféle finanszírozási gondok még elég széles körben tapasztalhatók.

A magyar gazdaság rövid távú kilátásainak megítélése áprilisban hibahatáron belül romlott az előző hónaphoz képest a szezonálisan kiigazított adatok alapján. A nyers adatok sem jeleznek érdemi változást: a derű- és borúlátók aránya áprilisban 20 és 9, márciusban pedig 26 és 14 százalék volt.