Tavaly a kereskedelmi ingatlanok befektetési volumene  Európában meghaladta a pandémia előtti, 2019-es szintet: 333 milliárd euróról 359 milliárd euróra emelkedett. 2020-hoz képest a kontinensen a legnagyobb, 49 százalékos növekedést az Egyesült Királyság érte el, de az északi országok (Finnország, Svédország, Norvégia, 42 százalék) és Németország (40 százalék) is az európai átlag (25 százalék) fölött teljesítettek. Ezzel szemben a közép-kelet-európai régióban a növekedés értéke mindössze 8 százalék, Franciaországban és a Benelux-államokban pedig visszaesett a forgalom az előző évhez képest.

A nyugat-európai piacon arányos volt az eszközosztályok eloszlása: az irodák 31, a lakóingatlanok 29, az ipari ingatlanok 17 százalékát tették ki a teljes volumennek, ami remekül illusztrálja a lakó- és ipari eszközök erősödését (közel 15 éves viszonylatban előbbi háromszorosára, utóbbi hússzorosára növekedett Európában). A nyugat-európai befektetési piacot lényegében a lakáspiac hajtotta, szemben a kelet-közép-európai régióval, ahol ez az eszközosztály lényegében nem jelent meg. A lakó- és az ipari ingatlanok  dominanciájának erősödése az irodai és kiskereskedelmi szegmens visszaesésével járt 2007 óta.

Kapcsolódó

A magyar piacon továbbra is a belföldi tőke dominál: 2021-ben a hazai és külföldi befektetők aránya 70 és 30 százalék. A külföldiek jellemzően Csehországból (24 százalék), Ausztriából (23 százalék), Németországból (22 százalék), az Egyesült Királyságból (14 százalék), Belgiumból (10 százalék) és az Egyesült Államokból (5 százalék) érkeznek.

A CBRE aktuális előrejelzése a 2022-es magyarországi befektetési volument 1400 és 1600 milliárd euró közé várja.

Magyarországon az irodapiac, a régióban az ipari ingatlanok vannak fölényben

A közép-kelet-európai régióban az ipari ingatlanok voltak a legnépszerűbbek 40 százalékkal, amit 37 százalékkal követ az irodai szegmens. Ezzel szemben Magyarországon továbbra is az irodapiaci befektetési dominálnak: a teljes volumen 82 százalékát ez a szegmens tette ki, elérve az egymilliárd eurós értéket. Az intézményi lakáspiaci befektetések egyáltalán nincsenek jelen a magyar befektetési piacon.

Az irodák iránti befektetői érdeklődés annak ellenére erős maradt, hogy a bérbeadás szintje még mindig 42 százalékkal alacsonyabb a pandémia előtti értéknél Budapesten.

Az irodapiac kínálati oldala is gyenge volt 2021-ben: a CBRE előzetes várakozásaitól jócskán elmaradva mindössze 44 ezer négyzetmétert adtak át, ez ötéves mélypont. A 9,2 százalékos kihasználatlanság és a 13,6 eurós átlagos bérleti díjszínt nagyjából változatlan maradt 2020 végéhez mérten.

A hazai piacon az ipari ingatlanok a teljes befektetési forgalom 9 százalékát teszik ki, a régiós szinten alacsony érték elsődleges oka a kevés eladó. 2022-ben a CBRE magasabb forgalmat vár ebben az eszközosztályban, mert a befektetői érdeklődés továbbra is erős.

A budapesti ipari bérbeadási piac rekord évet zárt: 2019-hez viszonyítva 114 százalékos a növekedés az új bérbeadások terén, ahol a legtöbb bérlő építés alatt álló területekre szerződött (előbérlet keretében) a rendkívül alacsony (3 százalékos) kihasználatlanság miatt.

Erős évet hagyott maga mögött a raktárépítés: országosan mintegy 935 ezer négyzetméter új csarnokterületet adtak át, ebből a fővárosban és agglomerációjában 540 ezer négyzetmétert, a nyugati országrészben 191 ezer, Kelet-Magyarországon pedig 205 ezer négyzetmétert.

Az új építésű A-osztályú ipari ingatlanok bérleti díja 4,6-4,8 euró, a városi logisztika esetében pedig 5-5,7 euró közé esik négyzetméterenként.

Erősödéssel együtt is lemaradásban az e-kereskedelem

A kiskereskedelmi szegmensre világszerte meghatározó hatással van az e-kereskedelem térnyerése, mely a pandémiás időszak kezdetén indult számottevő növekedésnek Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban is.

Bár a hazai e-kereskedelmi arány a környező országokhoz viszonyítva alulmarad, az előrejelzések szerint folyamatos és dinamikus növekedésre lehet számítani, így a 2021-es 10 százalékos érték öt éven belül 14 százalékig emelkedhet. Ez az arány Ausztriával együtt a régióban továbbra is inkább alacsonynak mondható, más országokban a kiskereskedelmi forgalom sokkal nagyobb része terelődik át elektronikus platformokra.