Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Nem sokan ismerik Írországon kívül Portlaoise kisváros nevét, sőt, az országon belül is főként az ott lévő börtön jut eszükbe az embereknek. Ugyanakkor a település felkerült arra listára, amelyen az forró ingatlanbérleti zónák szerepelnek, azaz azok a városok, amelyekben elszálltak az ingatlanárak, illetve a lakásbérleti díjak - írja Patrick Jenkins, a Financial Times (FT) publicistája.
Ez valójában megdöbbentő: Portlaoise enyhén szólva nem egy metropolisz. Lakosainak száma 20 ezer. Nem vonzza a technológiai cégeket, nem ömlik a városba tőke, nem teremtődnek gombamód az új munkahelyek. A lakások mégis méregdrágák, a bérleti díjak az égbe szöktek.
Kapcsolódó
Úgy tűnik, ez a helyzet egyfajta magyarázatot ad arra, miért tört előre a futottak még csoportjából a Sinn Féin nacionalista-baloldali párt a február elején tartott parlamenti választáson. A Portlaoise körüli választókerületben is a legtöbb szavazatot kapták, ami hozzájárult ahhoz, hogy 42 indulójukból 37-et beválasszanak a 160 fős ír parlamentbe. A szavazásnak végül nem lett egyértelmű győztese, így várhatóan hónapokig tartó koalícióalkotási tárgyalások kezdődtek. A Sinn Féin egyebek mellett azzal kampányolt, hogy kormányra kerülve megoldják a lakhatási válságot.
Hullámhegyek és -völgyek
Az írországi ingatlanpiac számos hullámhegyen és hullámvölgyön van túl. A 2008-2009-es válságot megelőző években, amikor az országot a gazdaság szárnyalása miatt "kelta tigrisként" emlegették, óriási fejlesztések folytak - hitelből. A történet vége a bankrendszer összeomlása lett, és az ország pénzügyi rendszerét 2011-ben az IMF-EU megalázó segélycsomagjából lehetett csak helyrerázni.
A válság idején a lakásárak hanyatlottak, ám az ország talpra állt, az alacsony vállalati adóiról ismert Írországot újra megtalálták a befektetők. Így az ingatlanpiac is újra virágzani kezdett. A lakásárak az elmúlt hét évben majdnem kétszeresükre nőttek, ami öröm azoknak, akiknek van lakásuk vagy bérbe adható ingatlanjuk, viszont bánat azoknak, akik venni vagy bérelni akarnak. Miután a fiatalok kiszorultak a lakásvásárlók közül, megjelentek a bérlők piacán, ami tovább erősítette a lakásbérlés iránti keresletet. A kínálati oldalon profi bérbeadók vannak, például biztosítótársaságok és tőzsdén jegyzett pénzügyi alapok, ami javítja a lakások minőségét, de tovább emeli az árakat. A bérleti díjak éves átlagban nyolc százalékkal nőttek az elmúlt években.
Egyéb tényezők
Írország esetén súlyosbítja a problémát a gyarapodó népesség. Egyrészt sok fiatal ír a válság idején visszatért hazájába, másrészt nő a születési ráta - szemben az elöregedő kontinentális országokkal Írországban az EU várakozásai szerint 2060-ra negyedével (1,5 millióval) nő a társadalom létszáma. A legfontosabb tényező azonban nem ez, hanem az európai jegybankok monetáris enyhítési politikája. Ez kétféleképpen hat: egyrészt a befektetők, miután a nem létező kamatok miatt a pénzügyi ügyleteken nem tudnak hozamot elérni, ingatlanpiaci befektetésekkel próbálnak keresni. Másrészt a hitelképes vásárlók olcsó kölcsönökhöz juthatnak.
A fiatalok, akik első lakásukra vadásznának, nem tartoznak közéjük: csak a kiszemelt lakás 80 százalékára kaphatnak kölcsönt, aminek maximális összege nem haladhatja meg fizetésük 3,5-szeresét. A kormány ugyan évi négy százalékban korlátozta a bérleti díjak emelését, ám ez csak enyhít a bajon, akárcsak a lakásvásárlási hitelek kiáramlását fékező feltételek. Mindez nem kerülte azok figyelmét, akik a megoldást egy olyan kormánytól várják, amelyben részt vesz a Sinn Féin is.