Körülöttünk pláza-boom tombol

Példátlan mértékű, 32 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont-terület épül jelenleg a világon, ami 15 százalékos bővülést jelent a 2012-es évhez képest. Ugyanakkor Magyarországon semmi sem épül a gyenge vásárlóerő, az üres területek és a finanszírozás hiánya miatt - derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából.
NAPI, 2013. április 30. kedd, 10:22
Fotó: Napi.hu

Új bevásárlóközpontokra leginkább Ázsiában van szükség, a globálisan fejlesztett területek több mint felét, 16,8 millió négyzetmétert Kínában építik, a tíz legnagyobb projekt közül hét Kínában található: köztük Csengdu (2,9 millió négyzetméter) és Tiencsin (2,1 millió négyzetméter), de Senjang, Csungking, Vuhan, Kanton (Guangzhou) és Hangcsou is több mint egymillió négyzetméternyi új bevásárlóközponttal büszkélkedhet a következő három évben.

Más felzárkózó piacon is jelentős fejlesztések mennek végbe: Isztambulban közel kétmillió, Kuala Lumpurban, Abu-Dhabiban és Moszkvában több mint 800 ezer, Szentpéterváron, Új-Delhiben és Kijevben pedig több mint 400 ezer négyzetméter áll fejlesztés alatt.

A bevásárlóközpont-állomány gyors növekedésének oka ezekben a városokban a bővülő középosztály, az urbanizáció és a jobb minőségű kiskereskedelmi ingatlanok iránti kereslet emelkedése. A feltörekvő piacokon ma számos észak-amerikai és európai kereskedő versenyez, hogy az új lehetőségeket kihasználva előnyre tegyen szert.

Kijev a negyedik az európai versenyben

Európában 10 százalékkal, 1,71 millió négyzetméterre nőtt az építés alatt álló bevásárlóközpontok területe 2012-hez képest, főleg a kontinens keleti felén. Isztambul ma a legaktívabb piac 32 (!) fejlesztéssel. Tavaly a török fővárosban 7 új központot adtak át, köztük a Marmara Parkot (94 000 négyzetméter) és a Trump Towers-t (41 000 négyzetméter). Európa másik aktív piaca Oroszország,  Törökországhoz hasonlóan az erős gazdasági növekedésnek és az emelkedő jövedelmeknek köszönhetően.

Szentpéterváron az új lakónegyedek, a bővülő út- és vasúthálózat lendíti előre a bevásárlóközpont-fejlesztéseket, amelyek félmillió négyzetmétert tesznek ki, Moszkvában pedig 815 ezer négyzetméternyi terület készül el a következő 2-3 évben. A szomszédos ukrajnai Kijev 445 ezer négyzetméternyi építés alatt álló területtel rendelkezik, így a negyedik leggyorsabban fejlődő piac Európában, ahol tavaly rekordszámú, 40 új kiskereskedelmi hálózat lépett a piacra.

Az a tény, hogy az új fejlesztések túlnyomó többsége Európában a felzárkózó piacokon valósul meg, nagyon kifejező. Az első osztályú ingatlanok kínálata Európa érett piacain szűk, így a kiskereskedők egyre inkább a felzárkózó, egyúttal többet is ígérő piacok felé fordulnak - állítja Neville Moss, a CBRE európai kiskereskedelmi kutatásokért felelős vezetője.

A magyar piac megállt

Magyarországon idén mindössze 22 ezer négyzetméternyi kiadható területtel bővült a bevásárlóközpont-állomány: ez az Árkád 2 bővítése volt az Örs vezér terén - teszi hozzá Csörgő Anita, a CBRE kiskereskedelmi vezetője. Ma nem épül semmi Magyarországon: az alacsony fogyasztás (a kiskereskedelem nagyjából 2006 óta lejtmenetben van) alacsony elérhető bérleti díjakkal párosul. A gazdaságnak mindenképpen javulnia kell ahhoz, hogy új márkák lépjenek be a magyar piacra.

Az új fejlesztésekhez szükséges finanszírozás még mindig nehezen elérhető. A hitelhez a fejlesztőnek a leendő bevásárlóközpont bérleti díjbevételének legalább 65 százalékával előszerződések formájában rendelkeznie kell, ez pedig gyakran a bérbe adható területek 80 százalékát is jelentheti, mivel a nagy bérlők jelentős kedvezményt kapnak a tulajdonostól - hangsúlyozza Csörgő Anita.

A CBRE elemzése szerint az egyetlen bevásárlóközpont, amelynek építése 2014-ben elkezdődhet, az Árkád-tulajdonos ECE fejlesztése lehet a Szentendrei úton. A finanszírozás jelentős részben megoldott, és az előbérleti szerződések is folyamatban vannak, a projekt végleges építési engedéllyel még nem rendelkezik, de a "plázastop" alóli felmentést már megkapta.

HOZZÁSZÓLÁSOK