Hogy kell adót fizetni az albérlet után? - Mutatjuk a tudnivalókat!

Újra fókuszba kerültek az albérletek, a nyári főszezon, a ponthatárok kihirdetése és a közeledő tanév, valamint a politikusok lakáshotelezési szabályok szigorítására tett utalása miatt. Kiderül az is, hogyan kell adózni a kiadó lakás után.
Csernátony Csaba, 2019. augusztus 4. vasárnap, 09:08
Fotó: Getty Images

Az elmúlt években részben egyre többen a bankbetétek helyett ingatlanokba tették a megtakarításukat. Egyrészt az alacsony kamatkörnyezet miatt a bankbetét viszonylag keveset hoz. Ráadásul a lakáspiaci drágulás és a kiadó lakások piacán fokozott kereslet vonzóvá tette ezt a megoldást. Sok lakástulajdonos ráadásul nemcsak az emelkedő bérleti díjakra pályázik, hanem a további piaci áremelkedés miatt bízhat abban, hogy a lakás későbbi eladásából is többletjövedelme lesz.

Az ilyen típusú befektetések népszerűségét az elmúlt években fokozta, hogy a turizmus növekedése és változása új irányokat nyitott a szálláshely-szolgáltatások között, hazánkban is rengetegen vágtak bele a lakáshotelezésbe (Airbnb). Azonban a turisták körében népszerű szolgáltatás térnyerésének nem mindenki örül. Ezen a piacon több lett az eszkimó, mint a fóka. A lakáshotelezés pár napja Tusnádfürdőn is előkerült: az Index beszámolója szerint fideszes polgármesterek és képviselők szerint szigorúbb szabályok jöhetnek az Airbnb területén.

Hosszú táv

Talán ennek is köszönhető, hogy a befektetésként lakást vásárlók - akik az teljes piac több mint harmadát adják - egy része inkább hosszabb távra keres magának állandó bérlőt.

Erre jó alkalom a mostani: júliusban, augusztusban a felvételi ponthatárok kihirdetése után főszezonja van a lakáskiadásnak. Bár egy állandó bérlővel sokkal kevesebb napi vagy havi teendője van a tulajdonosnak, mint a lakáshotezeléssel, mégis fontos itt is odafigyelni a szabályokra, például az adózásra.

Mindamellett, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak csak az felel meg, ha írásos szerződés van a lakás kiadásáról a tulaj és a bérlő között, érthető módon ez mindkét fél érdeke is, bármilyen vitás helyzet alakulna is ki. (A szerződésekkel kapcsolatosan néhány jótanácsot a közelmúltban a közjegyzői kamara is adott ki.) Ma Magyarországon az ingatlanbérbeadás tárgyi adómentes tevékenység, tehát általános forgalmi adót nem kell utána fizetni. Személyi jövedelemadót (szja) viszont igen.

Mennyi az adó? Az attól függ

Az viszont, hogy mennyi szja-t kell fizetnünk attól függ, hogy melyik elszámolási formát részesítjük előnyben a két lehetőség közül. Ezért bizony hasznos lehet, hogy az ingatlan kiadása előtt a tulajdonos végiggondolja ezt a kérdést is.

Az egyik verzió, hogy a lakástulajdonos a 10 százalékos költséghányadot alkalmazza. Ebben az esetben a lakáskiadásból érkező bevétel 90 százaléka után kell a 15 százalékos szja-t kifizetni. Ha 100 ezer forint a bérleti díj, akkor 90 ezer forintról van szó. Azaz havonta 13 500 forint. Fontos, hogy 2018. január 1-je után már nem kell az egészségügyi hozzájárulást fizetni a bérleti díjból. Bár a neten még található erre utaló információ, ezt a tételt ma már nem kell fizetniük a bérbe adóknak.

A másik adózási forgatókönyv az úgynevezett tételes költségelszámolás. Ebben az esetben a tételesen nyilvántartott (számlával igazolt) költségeket ki kell vonni a bevételből, ez a különbözet képezi majd az adóalapot, amelyből lejön a 15 százalékos szja. Maradva a 100 ezres bérleti díjnál, ha a tulajdonos számlákkal igazolja, hogy havi 12 ezer forintot költött a lakásra, akkor 88 ezer forint után kell adóznia. Így 13 200 forint lesz a havi teher.

Melyik a jobb?

Az, hogy kinek melyik elszámolási forma a legmegfelelőbb sok tényezőtől függ. A költségátalány számolásakor az ingatlan értékcsökkenése - ami évente a lakás beszerzési árának 2 százaléka - nem számolható el például. Az értékcsökkenés elszámolásának lehetőségeit az aktuális ingatlanra konkrétan meg kell vizsgálni, mert nem csak az ingatlan típusától függ, hanem attól is, hogy a teljes ingatlan bérbe van-e adva, mennyi ideig van bérbe adva az évben, illetve hogy hogyan jutottunk az ingatlanhoz, vásároltuk, vagy esetleg adományozással került a tulajdonunkba.

Kétségkívül a költségáltalányos forma kevesebb adminisztrációval jár, de bizonyos esetekben lehet, hogy mégis érdemes nyilvántartást vezetni a költségekről és a költségelszámolási módot választani például egy kevésbé jó állapotú ingatlan esetében.

Új szabály

Fontos az is, hogy a korábbi évekhez képest az idén változtak az adózási szabályok. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a tulajdonosnak nem kell adót fizetni a rezsikiadások után, például áramdíj vagy gázdíj.

Ugyanakkor a társasházi biztosítás díja, a felújítási alapba fizetendő összeg és a közös költségre ez a szabály nem vonatkozik. Még akkor sem, ha a közös költség tartalmaz különböző rezsikiadásokat, például a víz- vagy szemétdíjat. Ha a bérlő fizeti a közös költséget, akkor az bevételnek számít a tulajdonosnál, igaz, költségelszámolásra van lehetőség ebben az esetben.

Ha a bérlő fix összegű - a rezsiköltségeket is magában foglaló - bérleti díjat fizet, vagy a bérlő és a bérbeadó fix összegű költségtérítésben állapodnak meg, akkor a rezsi levonására nincs lehetőség az adószabályok szerint.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

fairconto, 2019.08.05 01:06

Szomorú olvasni Csernátory Csaba simán bedőlt az adóhatóság álláspontjának, pedig a Pénzügyminisztérium nem ért egyet a NAV értelmezésével, ami idén februárban megjelent, itt: https://nav.gov.hu/nav/ado/szja/Az_ingatlan_berbeadas20190213.html

Az alábbi jogszabályi szöveg és az indoklás világosan mutatja, hogy a jogalkotói cél egyáltalán a nem a társasházi közös költség kizárása volt. A NAV már régóta folytat káros gyakorlatot a bérbeadás adminisztratív túlbonyolítása terén.

Szja tv. 17.§ (3a) Ingatlan bérbeadása esetén nem minősül bevételnek az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, e személytől vásárolt szolgáltatásnak (így különösen a közüzemi szolgáltatásnak) a bérbeadó által a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan - áthárított díja.

Indokolás
Az ingatlan-bérbeadási tevékenységet folytató magánszemélyek az ingatlannal összefüggő rezsiköltségeket (pl. víz, gáz, csatorna díját) jellemzően továbbhárítják a bérbevevőre. Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem megállapításánál azonban a hatályos szabályok szerint a bérbevevő által megfizetett rezsiköltségeket is bevételként kell figyelembe venni, ha a mérőórákat nem íratják át a bérbevevő nevére. A bérbeadó az említett bevételekkel szemben - tételes költségelszámolást választva - a ténylegesen felmerült és a bérbevevőre áthárított költségeket el tudja számolni. Ez a választás azonban azt eredményezi, hogy a magánszemélynek az adóévben valamennyi önálló tevékenységből származó bevételére a tételes költségelszámolást kell alkalmaznia.
Figyelembe véve, hogy a bérbevevő által megtérített rezsiköltségek a bérbeadó magánszemélyen csak ?átfolynak? (nem jelentenek tényleges bevételt, hiszen azokat az adott szolgáltató részére kell megfizetni), a törvény olyan szabályt fogalmaz meg, amely szerint a jövőben nem minősül a bérbeadó magánszemély bevételének az ingatlan használatához kapcsolódó, más személy által nyújtott, ezen más személytől vásárolt szolgáltatásnak a bérbevevőre - az igénybevétellel arányosan áthárított díja. A módosítás példálózó jelleggel ilyennek minősíti a közüzemi szolgáltatásokat.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html