Lakásba fektetné a pénzét? Így számoljon!

Ismét jó befektetés a lakásvásárlás. A havi átlagos bérleti díjakkal számított és éves jövedelemadóval csökkentett bevétel, illetve az átlagos négyzetméterárral kalkulált vételár alapján számított lakásbérleti hozamok 3-10 százalék közé esnek - számolta ki friss elemzésében az Otthon Centrum (OC).
Szepesi Anita, 2018. március 24. szombat, 15:24
Fotó: Pixabay

Ha az értéknövekedést is figyelembe vesszük, Budapest belső részén 9,5-13 százalékos hozamok érhetők el (az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. kerületben), a külső kerületekben pedig 10 százalék feletti hozammal számolhatunk (pl. a X. vagy a XVIII. kerületben) az OC elemzése szerint. Közel 9 százalék a hozam az új lakásprojektek legtöbbjével rendelkező XI. és XIII. kerületben, illetve a szintén kedvelt XIV. kerületben is. Lakásbérlet szempontjából a tömegközlekedéssel is jól járható, rendezett városrészek a legalkalmasabbak, különösen, ha felsőoktatási intézmények és a fontosabb munkahelyi övezetek könnyen elérhetőek.

A vidéki városokban az értéknövekedéssel korrigált hozam a vizsgált városok közül Győr kivételével mindenütt 10 százalék feletti. Debrecen, Kecskemét, Miskolc, Pécs mellett Szolnok, vagy Tatabánya - általában az új munkahelyek miatt vonzó vidéki városok - jó célpontja a befektetőknek.

Panelt Debrecenben, Kecskeméten és Tatabányán is érdemes venni, az OC által megkötött adás-vételi és bérleti szerződések alapján akár 15 százalékos hozam is elérhető. Mivel Budapesten jellemzően drágábbak a panellakások (a vidéki városokban 250 ezres négyzetméterár kimagaslónak számít, Budapesten 300 ezer alatt alig találunk eladó panelt), a hozamok némileg alacsonyabbak, de a X. kerület és Csepel lakótelepein a vidéki városokéhoz hasonló a hozam. Ezekben a városrészekben azonban fontos a helyismeret, aki nem akar kockáztatni, az 10 százalék feletti hozamot érhet el Óbudán, Kelenföldön vagy Zuglóban is.

Rövid távon is kaszálhat

A lakásárak növekedése már rövid távon is jelentős nyereséget hozott a befektetőknek. A KSH országos adatai szerint 2014 II. negyedévétől napjainkig minden negyedévben 8-17 százalékkal nőtt az átlagos lakásár az előző év azonos időszakához képest. Az OC az országos átlagnál lényegesen magasabb árnövekedést mért a fővárosban és a megyei jogú városok jó részében.

Három év alatt 50 százalékos vagy ezt meghaladó mértékben nőttek Budapest belvárosában a téglaépítésű társasházi lakások átlagárai az V., a VII. és a IX. kerületben. A külső kerületek között kiemelkedő árnövekedés volt a IV., a X., a XV., a XVIII. és a XIX. kerületben, de nem panaszkodhatott az sem, aki az eleve magas átlagárszinten indult XI., XII., vagy XIII. kerületben adott el lakást az év végén, hiszen ezekben a kerületekben és bő 30 százalékkal magasabb volt az átlagár, mint két évvel azelőtt.

Figyeljen a kockázatokra!

Ugyanez igaz az épülő projektekre is: aki időben beszáll és új építésű lakást vesz, akár egy-másfél év leforgása alatt 10-30 százalék értéknövekedést realizálhat új otthonával, ha valakinek (magasabb áron) átadja a lakás megvásárlásának jogát. Az adás-vételi szerződés nem változik, a fejlesztő az eredetileg szerződött áron és feltételekkel adja az ingatlant, az új vevő az eredeti helyébe lép, a projekt elején szerződött ár és az aktuális árszint közötti különbözet az eredeti vevőt illeti.

Egy 25 milliós ingatlan esetében, ha csak 10 százalékkal nő a vételár a projekt meghirdetése és befejezése között (+2,5 millió forint) és az induláskor fizetett foglaló és első részletfizetés a teljes vételár 20 százaléka, akkor gyakorlatilag 5 millió forint befektetéssel másfél év alatt 2,5 millió profit realizálható. Egy ilyen rövidtávú befektetési stratégia, bár szép hozammal kecsegtet, kockázatos: ha mégsem emelkedik az ár, esetleg pont arra a lakásra nincs másik vevő, akkor - amennyiben a vételár többi részét nem tudja kifizetni - a befizetett pénzének búcsút mondhat a vevő.

Képünk forrása: Pixabay

HOZZÁSZÓLÁSOK