Ez kell a több gyerekhez - így látja egy szakmai szervezet

A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség - hívja fel a figyelmet közleményben a Társaság a Lakásépítésért Egyesület (TLE).
Szepesi Anita, 2019. február 14. csütörtök, 12:22
Fotó: Getty Images

A miniszterelnök által bejelentett családvédelmi intézkedések érdemben hozzájárulhatnak a családok lakáskörülményeinek javításához. A bejelentéssel kiderültek a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer alapjai is. Az egyelőre nem ismert részletszabályokon is múlik, hogy az új intézkedések mennyiben járulnak hozzá a jelen körülmények között reális évi 20-30 ezer hazai lakás megépítéséhez - hívja fel a figyelmet a TLE.

A 2013-as 7 ezer újlakást produkáló mélypontról  2017-re 14,4 ezerre, 2018-ra nagyságrendileg várhatóan 20 ezerre bővült az átadott új lakások száma.  Ez azonban még mindig messze van a magyar lakásállomány százévente történő megújításához szükséges évi 43 ezer lakásépítéstől. 2017-ben népességarányosan Ausztriában több mint négyszer annyi, Lengyelországban háromszor annyi lakás épült, mint Magyarországon - figyelmeztet a szakmai szervezet.


A gyermekvállalás és a család lakhatása nem választható szét. Különös jelentősége van annak, hogy a családvédelmi intézkedések és az otthonteremtés támogatása hogyan kapcsolódik össze - jegyzi meg a TLE. A gyermeket vállaló nők számára ígért, 10 milliós szabad felhasználású kölcsön fennmaradó részét három gyermek esetén a kormány elengedi, azaz ez vissza nem térítendő támogatássá válhat. Amennyiben ezt a kölcsönt a családok lakásépítésre, új lakás vásárlására fordítják, ez hasonló nagyságrendű támogatást jelenthet, mint a megszűnt áfakedvezmények.

A szakmai szervezet ugyanakkor szerencsésnek tartaná, ha a kormányzati kommunikáció és a részletszabályok ösztönöznék ennek az összegnek a lakáscélú (új lakás, használt lakás, felújítás) felhasználását. Felmerül a felhasználási területek korlátozása, akár a lakáscélú felhasználáshoz kötése.

A csok lehetőségeinek kibővítése - ezúttal a használt lakásokra felvett támogatás mellé igényelhető hitel bevezetése - még több családnak adja meg a lehetőséget, hogy javítson lakáskörülményein. A hatások között ugyanakkor számolni kell a használt lakások árának várható megemelkedésével is. Szintén javítja a családok kilátásait a jelzáloghitelek elengedésének további bővítése.

A TLE szerint fontos lenne a támogatásokat összekapcsolni a lakásállomány minőségi megújításával és az épített környezet minőségének javításával is, hiszen a használt lakások korszerűsítése,  energiahatékony felújítása is érinti a családok életminőségét.

Siralmas a magyar lakások minősége

A magyar lakásállomány alig több mint 10 százaléka épült 2000 után, s a TLE szerint egyelőre az 1 százalékot sem haladja meg azon lakások száma, amelyek megfelelnek a 2021-től érvényes követelményeknek. Magyarország nem csak a népességarányos lakásépítések számában, hanem a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban négyszerese volt a hazainak.


Mint írják, a családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési célszámokra és koherens támogatáspolitikára van szükség.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

krix6, 2019.02.17 13:22

@rigolya:
"Az 5% ÁFA-val ingatlanpiaci buborékot fújtak."

Elmebeteg vagy...
A kapitalizmus fújja az ingatlanlufit (a világ minden táján) nem az 5%-os áfa...
:D
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2019.02.17 13:09

@krix6: Bruhahhahahhaahahhahahhaaaa!!!

Pont orbánia gerinctelen fidesznyikjei miatt szálltak el az újlakás-árak!

1. 2013-ig visszavettek minden állami beruházást.
2. Az EU-s pénzeket minél hamarabb el akarták költeni 2014-től.
3. Az 5% ÁFA-val ingatlanpiaci buborékot fújtak.
4. A buborék szépen fújódott, építőipari kapacitást bővíteni viszont 3 évre minek?
5. Erre dobták rá a csok-ot.

2019 végéig szólt az 5% ÁFA eredetileg.
2022-től erőteljesen szigorodnak az újlakás-használatbavételi energia-előírások.

Ergo: Minek fejleszteni, bővíteni az építőiparban, ha nincs folyamatos, kiszámítható környezet???

A gerinctelen orbánia még mindig nem volt képes ezt megteremteni!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2019.02.17 11:47

@rigolya:
Igen, ezt én is hiányolom.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

krix6, 2019.02.17 11:46

@rigolya:
"A lakástakarékpénztár egy jó út volt a lakások felújításához és a fiatalok lakáscéljainak közelebb hozásához."

Ez az alapproblémát, a lakások árának a csillagos égbe való emelkedését nem oldja meg!
Azt csakis állami beavatkozással lehetne, KELLENE megoldani!
Én pl. nem engedném, hogy a lakásokat "befektetési célra" - ld. árfelhajtásra - vásárolják.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2019.02.17 10:14

@krix6: Bruhahhahahhahahhaaa!!!

Nincs bérlakásprogram vagy lakásépítési program fiataloknak az ön által ajnározott orbániában?4

Nem is lesz!
Ha ők nem lohatnak rajta, akkor olyan törvényt nem hoznak!

Bruhahahahhahaahhahhahahhaaaa!!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html