Lakást venne? - Mutatjuk az árakat!

Az FHB Lakásárindex 2015. első negyedévében 175,44-re emelkedett, a 2014 év átlagához képest a lakások nominálisan 8,2, míg reálértelemben több mint 9 százalékkal drágultak A nominális áremelkedés 2014 utolsó negyedévéhez viszonyítva 3,7 százalék volt. A lakásárak legfrissebb indexált értéke nominálisan közel megegyezik a 2005 elején tapasztalhatóval, illetve 2010 végén és 2011 elején is a mostanihoz hasonlóak voltak az árak.
Napi.hu, 2015. szeptember 5. szombat, 11:40
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt negyedévek árnövekedésének hatására a válság előtti maximumhoz képest jelenleg már csak 10 százalékkal lehet kevesebbért otthonhoz jutni, szemben a mélypontot jellemző több, mint 21 százalékos árkülönbséggel. Reál értelemben az árszint a 2000-es év végét, illetve a 2011 végét - 2012 elejét jellemzővel egyezik meg - derül ki a legfrissebb FHB Lakásárindexből.

A hazai lakásárak több mint egy éve folyamatosan emelkednek, ráadásul a 2014 végi valamivel alacsonyabb növekedési ütem után, az év elején fokozódott a drágulás. 2015 első negyedévében 4 százalék volt a növekedés a 2014 július és szeptember valamint október és november közötti 2,5-3 százalékos emelkedést követően, bár némileg elmaradt a felívelés kezdetén, 2014. második negyedévében megfigyelttől.

Forrás: FHB Lakásárindex

A tavalyi, átmeneti lassulás ellenére a piac továbbra is lendületben van, hiszen az idei első negyedévben a drágulás ismét megközelítette az eddigi legmagasabb értéket. A lakáspiaci felívelés kezdete óta eltelt egy évben (2014. áprilisától 2015 márciusáig) a lakásárak nominális értelemben 14, míg reálértelemben 15 százalékkal emelkedtek.

Lassan indulnak be az építkezések

A lakásépítési engedélyek száma a jelentős növekedés ellenére továbbra is töredéke a válság előtti szinteknek. Kevesebb lakást adtak át, mint egy éve, bár a mélypontnak számító 2013-as évet meghaladta az átadott otthonok száma. Az országosan növekvő építési engedélyszámok alapján a fejlesztéseknek hamarosan be kell indulnia. Budapest viszont vesztett vezető szerepéből a második negyedévben.

A lakáshitelek piaca erős maradt, az idei év második negyedévében a hazánkban kihelyezett forint lakáshitelek összértéke április és június között meghaladta a 80 milliárd forintot. Az előző negyedévekhez képest mért jelentős növekedés elsősorban a júniusi eredményeknek köszönhető, mikor az új hitelek összege átlépte a 32,5 milliárd forintot, de a másik két hónapban is stabilan meghaladta a 20 milliárd forintot.

A hitelkihelyezés júliusban év/év alapon 40 százalékkal emelkedett, júniushoz képest pedig szintén jelentősen, közel 10 százalékot bővült. A lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyamatos csökken, 2015 júliusában a szerződéses összeggel súlyozott átlagos évesített kamatláb 5,3 százalékos volt, míg a lakáscélú forinthitelek átlagos hiteldíja folyósításkor 5,75 százalékon állt. Az elmúlt 3 hónapban folyósított lakáscélú FHB-hitelek átlagos összege meghaladja a 8,4 millió forintot. A 2015. július elsejétől igényelhető CSOK iránt töretlen az érdeklődés, ami a forgalomra és a hitelezésre is egyértelműen kedvezően hat.

Az ingatlanközvetítők szerint a várt tranzakciószám a tavalyi több mint 100 ezerrel szemben 2015-ben elérheti a 150 ezret. A piac nem veszített a lendületből a tavalyi évhez képest, a keresletet tovább növeli, hogy a magas albérleti díjak miatt többen fontolgatják a lakásvásárlást, az idén júliustól igényelhető CSOK szintén támogatja a vásárlást.

Itt a fordulat

Úgy tűnik, a lakáspiaci fordulat immár elérte az ország nagyobb részét, mert valamennyi régióban nőttek az árak az év elején. A drágulásban élen jár a korábban lemaradt észak-alföldi és észak-magyarországi régió. Több mint 10 százalékkal magasabbak már az árak az eddig is éllovasnak számító közép-magyarországi és nyugat-dunántúli régióban. A legszerényebb növekedést a Közép-Dunántúl érte el, ám itt is meghaladta a drágulás mértéke az 5 százalékot.

A régiós bontással ellentétben a különböző település típusok között azonban még mindig akad csökkenést mutató csoport, országos átlagban a megyei jogú városokban a lakásárak több mint 6 százalékkal csökkentek az év elején. A tavaly még jelentős, 12 százalékos árzuhanást elszenvedő nagyközségekben viszont a legmagasabb, 18 százalékos mértékben emelkedtek az árak az év első három hónapjában.

Forrás: FHB Lakásárindex

Hol lett könnyebb a vásárlás?

Kelet-Magyarország hátrányosabb régióiban, mint például Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az alacsonyabb havi jövedelemhez alacsonyabb lakásárak tartoznak, míg a jobb anyagi helyzetben lévő megyékben magasabb jövedelemből, de drágábban lehet lakást venni. Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében a többi területhez képest az árak nagyobb mértékben emelkedtek, mint a havi jövedelmek. Az előbbi megerősödése különösen jelentős Vas és Zala megyéhez hasonlítva.

Így változott a megfizethetőség

Összességében 2000 és 2015 között jelentősen javult a hazai lakóingatlanok megfizethetősége, egyedül Heves megyében romlottak a lakásvásárlás feltételei, ahol a lakásárak a 2000-es évhez viszonyítva nagyobb mértékben nőttek, mint a havi jövedelmek. A másik, az általános tendenciától eltérő megye Hajdú-Bihar, ahol a feltételek szinte változatlanok maradtak, szemben az ország legtöbb megyéjében mérhető javulással. Könnyebbé vált a lakásvásárlás Tolna és Zala megyében; Baranya, Vas, Fejér és Pest helyi lakásvásárló lakóit is kedvezőbb helyzetbe hozta az elmúlt 15 év.

HOZZÁSZÓLÁSOK