Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A lakásépítésben az 5 százalékos áfa egy rövid, erőteljes felfutást generált, amely Budapestre, Győr-Moson-Sopron megyére, Pest megyére, illetve néhány további nagyobb településre koncentrálódott. Az 5 százalékos áfa a keresleti és a kínálati oldalon is döntően a befektetőket támogatta. Volt olyan lakás, ahol az áfa-kedvezmény az 50 millió forintot is meghaladta.

Hatékonyabb eszközökkel ebből a pénzből akár tíz új lakás is megvalósulhatott volna. Nagyrészt ennek az élénkítésnek a következménye a most érezhető kapacitáshiány, amit minden bizonnyal kapacitás túlkínálat követ majd - mondta Varga Dénes, közgazdász, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője a bemutatón. Mi azokkal értünk egyet, akik szerint az építőipar és ezen belül a lakásépítés, olyan stratégiai területek, ahol az állami beavatkozásra szükség van. Sajnos az elmúlt években bevezetett intézkedések - nem meglepő módon - nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, vagy nem a vár hatást hozták, amit a számok is alátámasztanak - fogalmazott.

Jóllehet a 2018. november 1-jén jogerős építési engedéllyel rendelkező, és 2023-ig befejezett lakásokra továbbra is érvényes a kedvezményes áfa, a 2020 első felére várt visszaesést ez nem befolyásolja és a növekedést továbbra is kisebb üteműnek várják a szerzők.

Elszalasztott lehetőség

A nemzetközi előrejelzések szerint a magyar gazdaság növekedési lehetőségei szempontjából legfontosabb fejlett országok továbbra is stabil, de csökkenő ütemű növekedési pályán maradnak. A magyar gazdaság a prognózis vezető elemzője szerint hasonló pályán fog mozogni. Nem látható annak a lehetősége, hogy a GDP növekedési üteme a négy százalékos szint körül maradjon, de a csökkenő növekedési ütem is azt jelenti, hogy az ország gazdasági lehetőségei bővülnek.

Az EU-s támogatások megelőlegezésével és koncentrált elköltésével, illetve a lakásépítési piac élénkítésével a kormány lendületesen növelni tudta az építési tevékenység értékét, és az évente felépített lakások számát.

A prognózis készítőinek álláspontja szerint azonban a magas növekedési ütemet nem sikerül megőrizni. 2020-ban jelentős visszaeséssel, azt követően pedig jóval szerényebb növekedési ütemmel kell számolni. Ez azt jelenti, hogy az építőipar továbbra sem képes betölteni gazdaságstabilizáló, konjunktúra-kiegyenlítő szerepét. Éppen ellenkezőleg, itt más ágazatokhoz képest lényegesen nagyobbak a konjunkturális kilengések. Az építőiparban jelentkező súlyos munkaerőhiány egy átgondoltabb élénkítési politikával elkerülhető lett volna, ugyanúgy, ahogyan a 2020-ban, és az utána következő néhány évben az átmeneti kapacitás-felesleg.

Mi az az Építési Piaci Prognózis?

Az Építési Piaci Prognózis, független, középtávú előrejelzés, amely ezúttal a 2019-2022-es évekre nézve nyújt részletes elemzést. Ennek része az a felmérés, amelynek segítségével a kiadó, a Build-Communication építőpari szakemberek véleményét gyűjti össze az építőipar helyzetét és kilátásait illetően.
Az idén harmadik alkalommal megjelenő "Építési Piaci Prognózis 2019-2022" hét régióra szolgál előrejelzéssel, emellett a megyéket három csoportra osztva is közöl számokat.

Idén ősszel 339 építési vállalkozásnál dolgozó szakember - építész tervezők, kivitelezésben dolgozók és az építési piacra rálátással bíró önkormányzati szakértő töltötte ki a kérdőíveket. A felmérés időhorizontjába a 2020. év, amikor jelentős visszaesést vár a prognózis, majd csak 2019 tavaszán kerül be. A növekedési ütem 2019-re várható csökkenését azonban a felmérés eredményei már most is igazolják.

A jelenlegi felmérés válaszadói továbbra is a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban voltak a legoptimistábbak, de minden más megrendelő csoportban kisebb-nagyobb visszaesést várnak akár a tavaszi eredményekhez képest is. A részpiacokkal kapcsolatos várakozások szinte minden területen kevesebb optimizmust mutatnak, még a korábban jól teljesítő lakásépítés- és lakásfelújítás területén is, kivéve a sportlétesítmények és az ipari létesítmények piacát.

Szétszakadt az ország

Régiós szinten a lakásépítés két végpontja Közép- és Észak-Magyarország. A kevésbé fejlett régiókban gyakorlatilag nem volt semmilyen hatása az élénkítésnek, a fejlettebb régiókban viszont olyan mértékű volumen-ingadozást generált, amit sokkal jobb lett volna elkerülni.

Hosszú a hibalista

A lakásépítési piaccal kapcsolatban a elemzés készítőinek véleménye továbbra is az, hogy az élénkítésre szükség van, az élénkítés módja azonban nem szolgálja a lakáspolitikai célokat. Súlyos hiba, hogy nincs lakáspolitikai célrendszer, leszámítva a mennyiségi célokat, és az alkalmazkodást az energiatakarékossági uniós követelményekhez. Ennek megfelelően az eszközök esetlegesek. Súlyos hiba volt az un. "szociális lakásépítésben" az 5 százalékos áfa négy évre történő bevezetése, ami kínálati és keresleti oldalon egyaránt a lakáshasználattal szemben elsősorban a befektetőket támogatta.

Súlyos hiba a méltányolható lakásigény eltörlése, az, hogy a meglévő lakástulajdon nem akadálya a támogatások igénybevételének, a három gyermek után járó irreálisan magas a vissza nem térítendő támogatás. Nem indokolható a "Nemzeti Lakáslottó" állami támogatása, és elhibázott ötlet a kisebb települések tervezett magasabb összegű csokja.

A lakástakarék-pénztárak támogatásának a megszüntetése talán a legsúlyosabb hiba. Ez nyújtott lehetőséget állami támogatások igénybevételére annak, akinek nem volt pénze új lakás építésére, vagy vásárlására. Ez oldotta a rendszer "gazdagpártiságát". Gyakran emlegetett érv, hogy a lakástakarékpénztári megtakarítás segítségével új lakás nem, csak felújítás finanszírozható. A lakás felújítása azonban fontos első lépés a lakóminőség javításához, akár az új építésű lakáshoz vezető úton. Az a változtatás elfogadható lett volna, ha a megtakarítások, és a hozzá adott állami támogatások nem lakáscélú felhasználását megnehezítették volna - állítják a szakértők.

Sokszor szembe állítják a lakáspolitika szociálpolitikai és gazdaságpolitikai jellegét. A mai gyakorlatban ez sajnos azt jelenti, hogy a kormány inkább vállalja, hogy a lakáspolitika gazdasági értelemben nagy veszteséget produkáljon, csak hogy ne lehessen ráfogni, hogy nincs ellentétben a szociálpolitikai célokkal. Valójában az a lakáspolitika, amelyik számára kiemelt cél a sok új lakás felépítése, ezzel a gazdasági növekedés ösztönzése, nem a legfelső két jövedelmi tizedre koncentrál, mint a mostani, hanem a hat középsőre.

A gazdaságpolitika célrendszerében továbbra is háttérbe szorul a lemaradó rétegek és régiók felzárkóztatása, amit a volumen hosszabb távú alakulásának előrejelzésénél fontos figyelembe venni. Sajnálatos, de joggal feltételezhető, hogy a döntéselőkészítők részéről ezúttal sem fog sor kerülni a múlt tapasztalatainak az elemzésére, sem a 2000-2009 közötti, sem a mostani élénkítési kísérlet tekintetében sem - állapítják meg a prognózis készítői.