Nem sietős az állami konferenciaközpont építése

Az új kongresszusi központ építése 2017-ben elindulhat - mondta Ruszinkó Ádám, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) turizmusért felelős helyettes államtitkára a Turizmus és profit 2016 című szakmai konferencián.
MTI, Napi.hu, 2016. február 10. szerda, 17:22
Fotó: Napi.hu

Elkészült a budapesti konferencia-, és programturizmus fejlesztésének középtávú koncepciója, ami a központ megépítéséhez szükséges források biztosításáról és ütemezett felhasználásáról szóló előterjesztés részeként tavasszal kerül a kormány elé. A kész koncepciótervet és a tervezési programot még idén véglegesítik, 2017-ben a források ismeretében elindulhat az építkezés, a várható átadás 2018 végén lehet - közölte Ruszinkó Ádám.

A mintegy négyezer fő befogadására alkalmas létesítményről 2014-ben született kormányhatározat, az építési telket az MNV Zrt. megvásárolta.

(A Napi.hu korábban beszámolt róla, hogy az állam képviseletében a MNV 2014-ben vásárolta meg a kongresszusi központnak kiszemelt, a Millenniumi Városközpontban a Rákóczi hídhoz közel fekvő telket a Demján Sándor nagyvállalkozó érdekeltségében lévő TriGránit Expo Vagyonkezelő Kft.-től nettó 4,776 milliárd forintért. A konferenciaközpont építési költségét egy 2013-as tanulmány 20-25 milliárd forintra becsülte. Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti beruházásokért felelős kormánybiztos 2014 júniusában azt nyilatkozta, hogy négy éven belül felépülhet a kongresszusi központ.)

A 2016-2026 közötti nemzeti turizmusfejlesztési koncepció kidolgozása folyamatban van, a szakmai egyeztetést követően márciusban kerülhet a kormány elé. A turizmus fejlesztésére az uniós ciklusban 300 milliárd forint összegű támogatás áll rendelkezésre. Az elérhető támogatások összege az idei év végéig elérni a 144,35 milliárd forintot. A keresletélénkítést szolgáló költségvetési forrás, a turisztikai célelőirányzat 9 százalékkal nőtt, közel 5 milliárd forintra - sorolta at államtitkár.

Ruszinkó a KSH legfrissebb adataira hivatkozva azt mondta, a turizmus tavaly rekordévet zárt, minden fontos mutató nőtt a nemzetközi nehézségek ellenére, a magyar turizmus kínálata jelentősen javult. A top10 küldőország sorrendjéről azt mondta: Németország tartja a vezető helyét, az Egyesült Királyság lépett a második helyre, Ausztria a harmadik. Az oroszok visszaestek a 8. helyre, hiányukat az általuk korábban kiemelten látogatott Hévízen hatványozottan érzik.

A SZÉP-kártya adatokat ismertetve közölte: 14 százalékkal többet, összesen 83 milliárd forintot költöttek tavaly a belföldi utazók. Az elmúlt évben az 1,2 millió SZÉP-kártyára a munkáltatók 90,5 milliárd forintot töltöttek fel, ami 20 százalékkal több az előző évinél. Ez még rendelkezésre áll a kártyákon, ami biztosítja a belföldi forgalom további növekedését - mutatott rá. A kártya bevezetése óta összesen 269 milliárd forinttal élénkítette a belföldi turizmust.

Ruszinkó Ádám szerint a magyar turizmus teljesítménye világviszonylatban is kimagaslónak számít, az ENSZ Világturisztikai szervezetének (UNWTO) adatai szerint Magyarországon 2015 első háromnegyed évében 19,1 százalékkal nőtt a nemzetközi turistaérkezések száma, ami az európai átlagnak három és félszerese. A nemzetközi turisztikai bevételekben több mint 7 százalékos növekedést mértek.

HOZZÁSZÓLÁSOK