A Times of Israel értesülései szerint Magyarország 2023 áprilisában Jeruzsálembe költözteti izraeli nagykövetségét, a lap szerint a kormány részéről ez egy különleges gesztus, amit Orbán Viktor tesz Benjamin Netanjahu miniszterelnök irányába. A két fél az elmúlt napokban jutott megállapodásra az ügyben, a részleteket Eli Cohen külügyminiszter és Szijjártó Péter külügyminiszter közötti tárgyalások során dolgozták ki.

Megerősítettük, hogy összeköt minket a Magyarországon élő zsidó közösség, valamint az izraeli magyar diaszpóra. Megállapodtunk a két ország közötti gazdasági, beruházási, technológiai együttműködés fejlesztésében is. Végül jogos mindkettőnk elvárása, hogy 2023 egy újabb sikeres év legyen a magyar-izraeli kapcsolatokban

– foglalta össze a találkozót Szijjártó Péter. 

A Times of Israel magas rangú forrásai megerősítették a nagykövetség áthelyezésének tervét, a lépést azzal hozták összefüggésbe, hogy Orbán segíteni akar Netanjahunak „az izraeli igazságügyi rendszer átalakítására vonatkozó tervei által kialakult politikai instabilitás közepén.”

Tény, hogy 2019-ben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Benjamin Netanjahu a két ország kapcsolatait erősítve külgazdasági képviseletet nyitott Jeruzsálemben, miután Orbán Viktor miniszterelnök látogatást tett az országban, de a külügy a Szabad Európa kérdésére nem erősítette meg a nagykövetség áthelyezéséről szóló külföldi lapértesüléseket. Kérdésükre azt írták, „​az Izraelben működő nagykövetségünk kereskedelmi részlegét már évekkel ezelőtt áthelyeztük Jeruzsálembe. A külgazdasági képviselet megnyitását Szijjártó Péter külügyminiszter és Benjámin Netanjahu miniszterelnök közösen jelentették be. A nagykövetséget érintő változásokról minden esetben tájékoztatást adunk.”

Ez újabb pozitív fejlemény, amely más országokat is, köztük a Visegrádi Négyeket és másokat is arra indít majd, hogy további lépésekkel ismerjék el Jeruzsálem központi szerepét Izrael Államban, ahogyan azt az Egyesült Államok tette, amikor saját nagykövetségét átköltöztette a fővárosba (David Cornstein, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete a külgazdasági képviselet megnyitásakor, 2019)

A hivatalos magyar álláspont ismertetése ellenére a témára rögtön rárepült az Európai Unió is. A sajtóban megjelentekre reagálva a Politico cikke szerint Peter Stano, az EU külügyi szóvivője kijelentette, hogy az EU-ban „régóta fennálló álláspont van, amely az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1980-as 478. számú határozatából ered, amely felszólítja az ENSZ valamennyi tagállamát, hogy vonja ki az Izraelben működő nagykövetségeket és diplomáciai képviseleteket Jeruzsálemből”. Aláhúzta: Magyarország döntése, hogy diplomáciai képviseletét Jeruzsálembe költözteti példa nélküli az uniós tagállamok között, emellett nagy a kockázata annak, hogy aláássa az EU hosszú távú célját, az Izrael és Palesztina kétállami megoldását.

Miről van szó?

Az Európai Parlament tavaly decemberben közzétett állásfoglalása az Izraelre és Palesztinára vonatkozó kétállami megoldásról felhívja többek között az izraeli hatóságok figyelmét, és tartalmazza, hogy

  • további késedelem nélkül bocsássák szabadon az összes palesztin politikai foglyot,
  • sürgeti őket arra, hogy vessenek véget a Gázai övezet blokádjának, ami alapvető lépés az ott kialakult súlyos humanitárius helyzet megszüntetése felé
  • emlékeztet arra, hogy minden palesztin számára biztosítani kell a szabad belépést a Gázai övezetbe, Ciszjordániába és Kelet-Jeruzsálembe egyaránt; kiemeli, hogy a szabad mozgás folyamatos korlátozása közvetlen hatást gyakorolt más jogok és szabadságok – többek között az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés – gyakorlásának lehetőségére;
  •  a palesztin nép önrendelkezéshez való elidegeníthetetlen jogát, és ezáltal jogát egy független, demokratikus és életképes, területileg összefüggő palesztin államhoz a palesztin területeken, amelynek fővárosa Kelet-Jeruzsálem (1967-ben Izrael Kelet-Jeruzsálemet is elfoglalta, és a környező területekkel együtt Jeruzsálemhez csatolta), és amely Izrael állammal békében és biztonságban él egymás mellett, a nemzetközi jog teljes körű tiszteletben tartása mellett. 

(Erről itt olvashatnak bővebben, a teljes dokumentum megnyitásával>>>)

Összesen egyébként négy államnak van nagykövetsége az izraeliek által fővárosnak tartott Jeruzsálemben, - mint a fentiekben (lásd 4. pont - a szerk.) is áll -, a nemzetközi közösségek állásfoglalásának eredményeként. 

„Én is olvastam híreket a sajtóban” – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Milos Zeman leköszönő cseh köztársasági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken Prágában a Reuters szerint.  „Magyarországon egyelőre nem született döntés arról, hogy Izraelbe költöztetjük-e a nagykövetségünket" – húzta alá.

Ha kérik, megteszik

Magyarország és Izrael barátok és stratégiai partnerek – jellemezte a két ország kapcsolatát Orbán Viktorpolitikai igazgatója az Israel Hayom című lapnak adott interjúban. Orbán Balázs látja, hogy Magyarország Izrael melletti kiállása mekkora ellentétet szül az Unió nyugati és közép-európai régiója között, „mert azért utóbbiak azért hajlanak rá, hogy Izrael pártját fogják, ha nem is annyira, mint hazánk".

Az európai álláspontban nagy szerepe van alighanem a bevándorlásnak. Évek során érkeztek menekültek és bevándorlók Nyugat-Európa országaiba a Közel-Keletről, Ázsiából és Afrikából. Sokuk állampolgárságot és szavazati jogot kapott, márpedig ezek nagy többsége Izrael-ellenes. Így a mainstream politikusok, akik elveik fölé helyezik túlélésüket, szintén Izrael-ellenes politikát folytatnak

– fogalmazott. 

Kijelentette: Magyarország ezzel szemben, ha ilyen irányú kéréssel fordulnak hozzá, kész megfontolni a nagykövetség átköltöztetését Jeruzsálembe.