A dohányzás az egészségügyi következmények miatt évente sok milliárd euróba kerül az államnak, ezért Németországban felmerült a cigaretta termékek drasztikus áremelésének javaslata: a jelenlegi 8,20 euró helyett a jövőben akár 22,80 euróba is kerülhet a dohányáru egy 20 szálas doboz esetén – közölte a Süddeutsche Zeitung, amely megjegyzi: a német dohányosok milliói háborodhatnak fel ekkora drágulástól, de lehet, hogy hiába, mert a népegészségügyi szempontok globálisan egyre nagyobb teret nyernek. Ennek van is alapja: csak Németországban évente több mint 127 ezer dohányzás okozta haláleset történik, az összes tüdőrákos megbetegedés körülbelül 90 százalékát a dohányzás okozta. 

Ellenáll az inflációnak

Ráadásul a tényekhez az is hozzátartozik, hogy a legnagyobb nyugati gazdasági partnerünknél a cigaretta legutóbbi áremelései az inflációs ráta alatt maradtak, és végső soron olcsóbbá tették a dohányzást, nem pedig drágábbá. Márpedig ha az egységes irányokat markánsan meghatározó Egészségügyi Világszervezet (WHO), illetve a Német Rákkutató Központ (DKFZ) szakemberei célt érnek,

hamarosan sokkoló árszínvonal terjedhet el a kiskereskedelemben, amely az EU más piacait is befolyásolhatja.

Asztalra csapott az egészség

A kezdeményezés háttere az a WHO által július végén bemutatott globális jelentés, amelyben a szervezet olyan, újabb javaslatokat terjeszt elő, amelyekkel korlátozni kellene a dohányfogyasztást, hogy a dohányosok és a nemdohányzók egyaránt megóvhatók legyenek a káros szokás következményeitől.

A kockázatok megvilágítása, a cigarettázóknak nyújtott segítség, valamint a reklámok és a szponzorálás tilalma mellett a WHO a dohánytermékekre vonatkozó magasabb adókat is fontos lépésnek tekinti a dohányzásmentes világ felé vezető úton – idézi a napilap.

A füstölgés elleni globális harcban a WHO által eddig javasolt intézkedések között olyanok szerepelnek, mint a drasztikus figyelmeztetések és a visszataszító képek elhelyezése a cigarettás dobozokon, továbbá az általános reklámtilalom vagy a nyilvános helyeken történő dohányzás tilalma. Ezek közül a legelterjedtebb dohányzásellenes intézkedés lett a riasztó fotók a csomagoláson: ma már 103 országban, 4,5 milliárd lakos érintettségével van erre vonatkozó szabályozás.

Túl lazák a politikusok

Németország a sereghajtók között szerepel Európában, ha a dohányzás visszaszorításáról van szó, ezért problémás diáknak számít. Nem igazán értjük, miért olyan lazák a német politikusok a dohányzás-ellenőrzési intézkedések végrehajtásában – nyilatkozta nemrég Rüdiger Krech, a WHO egészségfejlesztési igazgatója. A németeknél túl nagy a lazaság a Világszervezet szerint, mert például zrosszul hajtják végre a reklámtilalmat és sem országszerte, sem a 16 szövetségi állam egyikében nem tiltják teljesen törvény által a dohányzást az egészségügyi és oktatási intézményekben, az egyetemeken, a középületekben, munkahelyeken, továbbá az éttermekben, kocsmákban és a tömegközlekedésben. Például a 2007-es vonatkozó jogszabály szerint a munkahelyeken továbbra is léteznek dohányzó helyiségek, míg mindössze négy szövetségi államban nem lehet cigarettázni a kórházak, rendelők területén. Márpedig a szervezet szerint a szigorított védelmi intézkedések nélkül a világon jelenleg 1,3 milliárdra becsült dohányos emberek tábora 300 millióval lenne nagyobb, ami azért is figyelemreméltó, mert évente több, mint nyolcmillión halnak meg a dohányzás következtében, közülük 1,2 millióan passzívan szenvedik el a füstöt, ezen belül is 65 ezren kiskorúként.

Fizessenek a függők

Németországban a dohányadó a fogyasztási adók körébe tartozik, amely magában foglalja az alkohol-, kávé- és energiaadókat is. A Szövetségi Pénzügyminisztérium 2022-ben több mint 62 milliárd euróra becsülte a fogyasztási adókból származó bevételeket, amelyből a dohányadó 14,7 milliárd eurót tett ki.

Ez a költségvetési tétel relatíve magasnak mondható más „drogdíjakhoz” képest. A szeszes italok alkoholadója például 2,1 milliárd eurót hoz az államnak évente, míg a söradó csak 600 millió eurót, a habzóbor adó pedig 360 millió eurót.

A legfrissebb elemzések szerint azonban még mindig túl alacsony a dohányadóból származó bevétel ahhoz képest, hogy a függők évente több mint 97 milliárd euróba kerülnek az államnak. Ebből 32 milliárd euró az egészségügyi rendszert terheli közvetlenül, azaz a dohányosok kezelését, gondozását és rehabilitációját fedezi – számolta ki a DKFZ kutatóintézet az elmúlt évek tendenciái alapján.

A dohányosok korán halnak

Az állam vesztesége azonban nagyobb a következményként jelentkező munkaerőhiány miatt is ebben a körben:

a dohányosok ugyanis korábban halnak meg, és gyakrabban válnak munkaképtelenné vagy munkanélkülivé, mint a nemdohányzók.

A DKFZ ennek az erőforrás-kiesésnek a költségét közel 70 milliárdra becsüli, ezért úgy gondolkodnak, hogy ha az állam drasztikusan megemelné a dohányadót, a felmerülő kiadásokat is könnyebben refinanszírozhatná. Ez alapján javasolják a horribilis, 22,80 eurós csomagárakat Németországban.

(Thurzó Katalin)