Oroszország tavaly nyolc hónapig tartotta megszállás alatt Herszon régiót, amíg a területet novemberben vissza nem foglalták az ukrán katonák. Kezdetben sok lakos tért vissza, de a Dnyipró-folyón átkelő orosz csapatok ágyúzása miatt Herszon mostanra szellemvárossá változott.

A megszállás elején az ukrán szülőkre nyomást gyakoroltak, hogy fogadják el újszülöttjeik orosz állampolgárságát.

Mindennapi szükségleteket vontak meg a családoktól

Reuters szerint a csecsemők anyakönyveztetése csak egy példa a sok közül arra, hogy az orosz erők által elfoglalt kelet- és dél-ukrajnai városok lakosainak hogyan kellett alkalmazkodniuk a megszállók váratlan és néha veszélyes követeléseihez.

„Amikor pelenkát kértünk, az oroszok azt mondták, ha nincs orosz születési anyakönyvi kivonatunk, akkor nem kapunk” – mondta a 42 éves Natalia Lukina.

Reuters
Olekszij Markelov és Natalja Lukina, aki az orosz megszállás alatt szülte meg Katerinát, a házuk mellett álltak Natalja legidősebb fiával, Andrijjal, az ukrajnai Antonivkában, Herszon régióban, 2023. február 21-én.
Kép: Reuters

Olekszij Markelov családapa szerint a legtöbb ukrán kisgyermekes szülő, akinek a háború alatt kevés jövedelme volt, elfogadta az oroszoktól az ingyenes pelenkát, mert egy fillérjük sem volt. Lukina azonban nem volt hajlandó megváltoztatni lánya születési anyakönyvi kivonatát, aki két hónappal azután született, hogy Oroszország elfoglalta Herszont és a déli Antonivka várost.

Elmondtuk az oroszoknak, hogy a baba Ukrajnában született, tehát ukrán, nem orosz

– mondta Lukina szűkös otthonában, ahol Markelovval és három gyermekükkel és idős édesanyjával élnek, áram és folyóvíz nélkül.

A megkérdezett család háza mindössze másfél kilométerre van a Dnyipró orosz ellenőrzés alatt álló partjától, ahonnan a csapatok naponta tüzérségi tűz alá veszik Herszont.