Az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsa tegnap úgy döntött, hogy nem változtat az eurózóna hitelköltségein. Így az irányadó kéthetes repokamat-minimum 3,75 százalék, a betéti kamat 2,75, a marginális hitelkamat pedig 4,75 százalék maradt. Azonnali reakcióként az euró árfolyama a megelőző 0,891-ről átmenetileg 0,8882 dollárra, hét hete nem látott szintre esett vissza, a vezető frankfurti és párizsi tőzsdeindexek süllyedése pedig felgyorsult. Wim Duisenberg, a bank elnöke néhány nappal ezelőtti nyilatkozatával - szokásához híven - ismét sikeresen megtévesztette a piacokat, amikor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az infláció a várakozásnak megfelelően valóban a 2 százalékos célkitűzéshez közelít a térségben, így készen állnak a kamatcsökkentésre. A monetáris enyhítés mellett szólt az is, hogy az előzetes adatok szerint Németországban a 12 havi infláció októberben 2, Olaszországban 2,3 százalékra mérséklődött, a gazdasági kilátások pedig vészesen romlanak, a német és az olasz üzleti bizalom egyaránt sokéves mélypontra esett vissza. Ráadásul a berlini pénzügyminisztérium illetékese tegnap hivatalosan is bejelentette, hogy az eurózóna legnagyobb gazdaságának idei növekedésére vonatkozó prognózisát 2-ről 0,75 százalékra módosította, a jövő évit pedig 2,25-ról 1,25 százalékra vitte le. Az ECB a drasztikus fékeződésre és a mértékadó körökből származó sürgetésekre fittyet hányva hozott ismét döntést; egyes kommentárok szerint a bank a látszatát is el akarja kerülni annak, hogy a politikusok nyomást gyakorolhatnak a független intézményre. Az EU tagországok vezetői ugyanis a múlt hét végi csúcstalálkozójukon a dezinflációs folyamatok és a gazdasági lassulás felerősödésére hivatkozva igen óvatosan, de félreérthetetlenül kamatcsökkentésre szólították fel a bankot. Hans Werner Sinn, a müncheni Ifo kutatóintézet vezetője a döntést követően kiábrándultságának adott hangot. Szerinte a recesszió veszélye Németországban valós, az összes adat erre utal, inflációs nyomást pedig nagyítóval sem igen lehet találni. Gustav Horn, a DIW gazdasági kutatóintézet elnöke szerint a költségvetéseket 2006-ra egyensúlyba hozni kívánó európai stabilitási paktum jelenlegi formájában halott és szerencsére már senki sem tartja magát hozzá szigorúan. Az eurózóna kamatai magasabb szinten állnak, mint az ázsiai válság idején, a különbség azonban az, hogy a gazdasági fékeződés most jóval nagyobb az akkorinál. Soros György a BBC-nek nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az ECB a még mindig az inflációra összpontosító monetáris politikájával megfojtja a gazdasági növekedést. B. P. A.