Mint a nemzetközi jogász az Európai Tanulmányok (Európa 2002) Alapítvány által szervezett, a tagállamokkal szembeni uniós eljárásokról tartott előadásában elmondta, az, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, csak egy vitás kérdés áll fenn a bizottsággal, ami azzal kapcsolatos, hogy a jegybanki vezetőknek esküt kell-e tenniük az alaptörvényre, azt jelenti, a többi ügyben valószínűleg enged a kormány.

Azt mondta, Magyarország uniós csatlakozása előtt sikeresen végrehajtotta a jogharmonizációt, és véleménye szerint a jelenlegi helyzet azt mutatja, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország eltávolodik ettől a jogtól. Megjegyezte: politikai szempontból nem lenne "bölcs" a bizottság részéről, ha a kötelezettségszegési eljárások ügyét összekötné a gazdasági segítségnyújtáséval.

A nemzetközi jogász kiemelte: Orbán Viktor a múlt héten "győzött" az Európai Parlamentben (EP) a "rosszul informált, felkészületlen képviselőkkel szemben".

Kende Tamás a bizottságról elmondta: ez az uniós intézmény "a szerződések őre", feladata a jogalkotás és az uniós jogszabályok betartatása a tagállamokkal. A bizottság folyamatosan vizsgálja a nemzeti jogrendszereket: a tagállamoknak rendszeresen jelenteniük kell az uniós irányelvek végrehajtásáról, és a vállalatok, magánszemélyek is bejelentést tehetnek - ezt az ágazati különadók miatt egyes cégek meg is tették Magyarországgal szemben - emlékeztetett. Hozzátette: a bizottság figyelmét a sajtó is felhívhatja egy-egy ügyre, az EP is nyomást gyakorolhat rá, és a tagállamok is panaszt tehetnek egymásra, amint azt Ausztria is tette, amikor a végtörlesztéssel összefüggésben bepanaszolta Magyarországot.

Kifejtette: ha a bizottság megállapítja, hogy egy tagállam megsértette az uniós jogot, információt kér tőle az ügyben. Gyakran már ilyenkor megoldódik a helyzet, de ezekről az esetekről keveset tudni, mert nem tartják nyilván őket - mondta.
Ha nem oldódik meg a kérdés, magasabb szintű uniós tisztviselők egyeztetnek a tagállammal, és ha ez sem vezet eredményre, formális eljárást indít a bizottság. Ez azt jelenti, hogy egy hivatalos levéllel kötelezettségszegési eljárást kezdeményez, ami után általában két, kivételes esetben egy hónapot ad a tagállamnak a válaszra - mutatott rá. Hozzáfűzte: ebben a szakaszban személyes egyeztetéseket is tarthatnak.

Kende kitért arra is, hogy ha egy tagállammal szemben egyszerre több ilyen eljárás is folyik, elképzelhető, hogy bizonyos kérdésekben a bizottság enged, mert van mérlegelési lehetősége.

A formális eljárás végén a bizottság felszólítja a tagállamot a jogsértés megszüntetésére, ha ennek nem tesz eleget, az Európai Bíróság elé kerül az ügy - közölte. Megjegyezte: a bíróság az esetek döntő többségében a bizottságnak ad igazat.
A nemzetközi jogász hangsúlyozta: eddig kevés eljárás indult Magyarország ellen, az ország együttműködött a bizottsággal, mert igyekezett elkerülni, hogy a bíróság elé kerüljenek a vitás kérdések.

Beszámolt arról is, hogy több száz eljárás indult már a tagállamokkal szemben. Jogi szempontból ezek az ügyek egyenértékűek, mindegy, hogy milyen jogszabályt érintenek - mondta. Véleménye szerint nehéz megítélni, hogy a bizottság mennyire tekint súlyosnak egy esetet, előfordult már, hogy az átlagembernek nem túl komolynak tűnő ügy miatt is "ölre ment" már a bizottság.