Az őszi parlamenti ciklus egyik slágertémája lehet az Állami Számvevőszék (ÁSZ) csütörtökön publikált jelentése, amely a magyar államadósság kezelésének körülményeit vette górcső alá 2006-2011 közötti időszakban. Mivel az adósság ebben az időszakban ugrott meg, ráadásul a pénzügyi-gazdasági válság hatására az államcsőd közvetlen közelébe került anno Magyarország - sok dicsekedni valója nincs az ekkor kormányzó Gyurcsány-kormánynak az államadósság-kezelés területén sem. Ezeket a körülményeket visszatükrözi a számvevőszéki jelentés, ám néhány meghökkentő megállapítást vagy tévedést is tartalmaz a bő 90 oldalas anyag.

Az ÁSZ jelentés összefoglalja, hogy 2006 után is tovább folytatódott az állam eladósodása, amit a magas államháztartási hiány mellett az önkormányzatok és az állami cégek (MÁV) időnkénti konszolidációjának (veszteséges működésnek) volt az eredménye. Ráadásul a válságot megelőző években az Államadósság Kezelő Központ Zrt. ÁKK) és a finanszírozásért felelős Pénzügyminisztérium (PM) a forintkötvényekkel szemben előnyben részesítette az akkor alacsonyabb kamatozású devizadósságot, amely a válság idején a forint leértékelődésekor visszaütött. Ráadásul az adósságportfólió átlagos futamideje alacsony volt (3-4 év), ami tovább rontott a finanszírozás biztonságát. Az így kialakított portfólió nem volt alkalmas a 2008 októberében begyűrűzött adósságválság kivédéséhez.

Az árfolyamveszteség 1657 milliárd forinttal növelte az államadósságot a vizsgált öt év alatt, miközben a devizaadósság aránya 28 százalékról 48,5 százalékra emelkedett. A számvevők szerint ráadásul a PM és az ÁKK közti munkamegosztás, irányítási rendszer "nem segítette a teljes mértékben a hatékony adósságfinanszírozást". Ez utóbbi kérdésben vita alakult ki az ÁSZ és az ÁKK között, az adósságkezelő vitatja a számvevők azon véleményét, hogy üdvös lenne-e, ha minden szakmai kérdésben politikai szinten a minisztériumban születne meg a döntés.

Az államadósság az ÁKK nyilvántartása szerint 2006 januárjától a 2011 végéig 64,2 százalékkal (12 765,6 milliárd forintról 20 955,5 milliárdra) nőtt. Az államadóssághoz kapcsolódó finanszírozási kiadás 2006-2011 között 6582,9 milliárd forint volt. Az államadósság növekedési üteme 2006-ban (15,2 százalék) és 2008-ban (16,2 százalék) kiugró volt, a többi évben 4,6-6 százalék között alakult. A nagyobb arányú növekedést 2006-ban a magas központi költségvetési hiány (a végleges hiány 1961,6 milliárd forint volt, amely 430,5 milliárd forinttal lépte túl a tervezettet), 2008-ban a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) lehívott első hitelrészlet (1561,3 milliárd forint) devizabetétként való elhelyezése okozta.

Nem volt indok a gyors IMF-hitelfelvételre

Az ÁSZ jelentés leszögezi, hogy devizaadósságot, illetve annak államadósságon belüli részarányát növelte a 2008-2009-ben az IMF-től illetve az Európai Bizottságtól felvett 3550,8 milliárd forinthitel, valamint az éves devizakötvény kibocsátások duplájára emelése (a 2006-os 2870 milliárdról 2011-re 5712,3 milliárdra). "Az IMF-hitellel kapcsolatos szándéknyilatkozat aláírására úgy került sor, hogy annak lehívandó összegére, valamint a felhasználására vonatkozóan konkrét tervek nem, csak kijelölt gazdaságpolitikai célok voltak. Az ÁKK álláspontja szerint "...az államadósság-kezelés igénye nem indokolta az IMF hitel ilyen gyors felvételét". "Az IMF hitelrészletek lehívásának időpontja és felhasználása alapján ezt az ellenőrzésünk is alátámasztja" - olvasható a jelentésben. (Az IMF-hitelre 2008 októberében azért volt szükség mert más forrásból a magyar állam akkor nem jutott forráshoz. Az IMF-hitel megkötését követően újra beindult a kötvénypiac, ám 2009-ben a valutaalap még megkövetelt, hogy konkrét hitellehívásra is sor kerüljön.

A 2008 októberében nyélbe ütött 20 milliárd euró összegű hitelkeretből 4 ütemben összesen 12,9 milliárdot hívott le a magyar állam. A hitelek ÁSZ elnöki ellenjegyzésére nem került sor, hanem arról a PM csak utólagosan tájékoztatta az ÁSZ-t, amit az el is fogadott. (A hitelfelvételeket, kötvénykibocsátásokat az ÁSZ elnökének ellen kell jegyeznie. Az ellenjegyzésre azért nem került sor, mert azt a kormány nem adósságfinanszírozási műveletként, hanem fizetési mérleg finanszírozási műveletként állította be - bár ez utóbbi nem volt teljes mértékben igaz.)

A hitelek visszafizetése a hitelminősítők intézmények leminősítései miatt 2012 után kockázatos lehet: az idén 3,3 milliárd euró, jövőre 3,6 milliárd (mintegy 1071 ezer milliárd forint), 2014-ben további 2,3 milliárd euró visszafizetése válik esedékessé.

Az ÁSZ szerint minden az Alaptörvénnyel kezdődött

"A 2011. április 25-én elfogadott Magyarország Alaptörvénye a közpénzekről szóló fejezetben a stabilitási törvény szerinti szervezeti kör (kormányzati szektor) adósságára vonatkozóan korlátozó normákat írt elő. 2012. január 1-jétől amíg az államadósság meghaladja a GDP felét, az Országgyűlés (OGY) csak olyan költségvetést fogadhat el, amely az államadósság GDP-hez viszonyított arányának
csökkentését tartalmazza. (...) Ezt megelőzően, 2011 végéig az államadósság növekedésének nem volt jogszabályi korlátja" - olvasható az ÁSZ jelentés második oldalán. Ezzel szemben a tény az, hogy nem utolsó sorban az IMF és az EU nyomására alkotta meg az adósságszabályt a parlament 2009-ben és hívta életre a Költségvetési Tanácsot, amely hivatva volt, betartassa azt a szabályt, hogy a jövőbeni költségvetések már ne növeljék, hanem csökkentség az államháztartási hiányt. A Költségvetési Tanácsot és annak hivatalát a jelenlegi parlament zavarta széjjel - mondván fölösleges intézmény.

 

QP | Quality Placement