Miért van az, hogy míg tőlünk nyugatra az emberek szinte ösztönösen gondolnak nyugdíjas éveikre, és a különböző megtakarítási formák használata magától értetődő, addig ma Magyarországon ez a fogalom szinte teljesen ismeretlen? Egyáltalán képes lesz-e az állam idővel a rengeteg nyugdíjast eltartani?

Valóban, nyugaton már hagyománya van az öngondoskodásnak. Belátták, hogy a várható átlag élettartam növekedésével és a születések számának csökkenése miatt folyamatosan elöregedik a társadalom, vagyis folyamatosan fogyatkozik az adót fizető réteg létszáma.

Magyarországon a fentieket tetézi nemcsak a nem adózók, de a fekete gazdaságból élők tömege is. Idehaza 4,5 munkaképes egyén jövedelméből levont nyugdíjjárulék képezi egy 65 év feletti nyugdíját, és ez az arány 2050-re a becslések szerint még ijesztőbb lesz: két munkaképes jut majd egy 65 felettire.

Ezen kívül, a születéskor várható élettartam növekedése, a születések számának csökkenése, valamint a népesség elöregedésének hatása a nyugdíjkifizetéseken keresztül hosszú távon potenciális egyensúlyhiánnyal fenyeget, vagyis a jelenleginél is kevesebb munkaképesnek kell majd lényegesen több nem aktív állampolgárt eltartania. És sajnos azt kell mondanom, hogy az állam nem lesz képes megfelelő életszínvonalon eltartani a nyugdíjasok tömegét.

Mi a megoldás?

Önkéntes nyugdíjpénztár (nevet)! De komolyra fordítva a szót, valóban ez az egyetlen kiút, hiszen a jelenlegi középkorú és fiatal generáció számára az állami nyugdíjrendszer nem tudja majd biztosítani a megfelelő nyugdíjat, így a saját erőből adódó megtakarításokra is szükség van a nyugdíjas éveik biztonságának megteremtéséhez. Ennek elérésére kedvező megoldást kínál az önkéntes nyugdíjpénztári tagság.


Ugyanakkor az önkéntes pénztárak háza táján sok változás lesz januártól...


Valóban. A béren kívüli juttatásokat is érintő jogszabály alapján a számítógép-, illetve az internethasználat támogatás kivételével minden cafeteria-elemet legalább 25%-os, vagy azt meghaladó adó terhel 2010-ben az eddigi adómentességgel szemben. Ugyanakkor jó hír, hogy a jogszabályi változás kapcsán az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások a kedvező, 25%-os adókulcsba tartoznak 2010 januárjától - így reméljük, a munkáltatók továbbra is előszeretettel választják majd ezt a juttatási formát.






Igen, eddigi ismereteink szerint számos munkáltatónál még mindig nyitott kérdés, hogy az adóváltozások ellenére is megtartják-e a cafeteria-rendszert és amennyiben igen, akkor az azzal járó adó fizetését átvállalják-e, vagy ráterhelik a dolgozóikra. Munkavállalói oldalról lényegében hasonló kérdés merül fel: értelemszerűen a cafeteria megszűnése vagy az azzal járó adó ráterhelése az alkalmazottakra egyenlő a kevesebb béren kívüli juttatás összegével. Ön mit gondol minderről?


Ha a munkáltatók oldaláról nézzük, viszonylag egyszerű az érv a 25%-os adókulcsba tartozó béren kívüli juttatások megtartása mellett: a juttatások után kevesebb adót kell fizetnie a munkáltatóknak, mint a bérek után. Amennyiben a munkáltató vállalja a 25%-os adó megfizetését, akkor a 10.000 forintos önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás 12.500 Ft-ba kerül. Ezzel szemben bérként fizetve ezt az összeget -100.000 forint bruttó bért feltételezve - 24% TB járulék, 3% munkaadói járulék és 1,5% szakképzési hozzájárulás, azaz összesen 28,5%-os költség terheli, ami esetünkben 12.850 Ft, így a munkavállaló/pénztártag zsebébe mindössze 6.500 Ft kerül. Az említettek alapján a munkavállalónak az az érdeke, hogy munkáltatója átvállalja a juttatás adóterhét és ne a dolgozót terhelje vele. Ezzel a munkáltató munkavállalója lojalitását is növelheti. Én összességében azt gondolom, hogy az adóváltozások ellenére is igyekszenek majd a munkáltatók továbbra is megadni dolgozóiknak minimum azt a keretet, amit 2009-ben cafeteriára költöttek.







További információ: http://www.otppenztarak.hu

Az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztárnál a választható portfoliók köre 2009. december 1-jétől kibővül. Egy alacsony kockázatú (Kockázatkerülő) és egy magas kockázatú (Dinamikus) portfoliót vezet be az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár, így a nyugdíjcélú megtakarítások befektetésére az eddigi 3 portfolió helyett 5 portfolió közül lehet választani. A korábbi portfoliók (Klasszikus, Kiegyensúlyozott és Növekedési) megtartják a korábban előirányzott eszközösszetételüket.