Magyarországot aggasztja a 2014-2020-as európai uniós költségvetés teljes keretösszegének alakulása, ám a legsúlyosabb veszélynek a később csatlakozott országok felzárkózását segítő kohéziós alap zsugorítását tartja - derül ki abból az interjúból, amelyet Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár adott az EurActiv.com uniós portálnak. Budapest az Európai Bizottság javaslatával ért egyet, amely szerint a hétéves büdzsé keretösszegét az inflációt meghaladó mértékben kellene emelni, elutasítja számos nettó befizető tagország álláspontját, amely szerint azért kellene zsugorítani a közös költségvetést, mert a tagállamok saját országukban is megszorításokra kényszerülnek. A tagállami és az uniós büdzsék nagysága, szerepe annyira eltérő, hogy ez a logika nem tartható.

A magyar kormány a jövőbe való befektetésnek tartja a kohéziós alapot, ezért elfogadhatatlannak tarja Brüsszel javaslatát ennek ötszázalékos csökkentésére, amely ráadásul azt jelenti, hogy a legfejletlenebb régiók esetén 20 százalékos visszaeséssel kellene számolni. Magyarország elvesztené az innen származó forrásai 30 százalékát a 2006-2013-as időszakkal összevetve, ami elfogadhatatlan.

Vörös vonalak

Budapest ezt egyfajta büntetésnek látná, mivel ennek a pénznek a segítségével a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést ösztönzi, miközben az elmúlt években komoly eredményeket ért el költségvetési helyzete javításában - mondta Győri. A magyar kormány szerint több Európára van szükség, ugyanakkor nem egynél több Európára, azaz Budapest elutasít minden olyan lépést, amely az úgynevezett kétsebességes Európa létrejöttének ágyaz meg.

Magyarország - mint minden EU-tagállam - abban érdekelt, hogy az közös európai valutát használó országok közössége sikeres legyen. Ha valami rosszul alakul az eurózónában, az többi uniós tagországot is érinti, ezért Budapestnek nincs kifogása a monetáris unió gazdasági kooperációjának erősítése ellen. Ez azonban nem vezethet ahhoz, fal emelkedjen az övezet és az EU többi része közé.

Egyrészt, másrészt

A bankunió és a közös bankfelügyelet ügyében jelentős pozitív változást hozott az októberi uniós csúcs. Ez lehetővé teszi az ezekbe bekapcsolódó, nem eurózóna-tagországoknak, hogy részt vegyenek a döntéshozatalban. Ez a tagországok azonos kezelését, a jogok és kötelezettségek összhangját jelenti. Nyitott kérdés a biztonsági tartalék ügye, miután az eurózóna tagjai létrehozták az erre szolgáló alapjukat (ESM), ami nem nyújt védelmet az övezeten kívüli országoknak.

A "misztikus" költségvetési kapacitással (fiscal capacity), amely egyfajta EU-büdzsé II.-nek tekinthető, más a helyzet a magyar kormány álláspontja szerint. Ez olyan kettős mérce kialakulásának veszélyével fenyeget, amely lerombolhatja az Európai Uniót. Az erre vonatkozó javaslatot Herman Van Rompuy, az EU elnöke terjesztette elő. Lényege, hogy az eurózóna országai közös forrásból, hosszabb távon közös kötvények kibocsátásából vagy például valamilyen egységesen kivetett adó központosításából meghatározott programokat, a versenyképességet javító fejlesztéseket, munkahelyteremtést stb. finanszíroznának egy eurózónás "pénzügyminisztériumon" keresztül.

Valamit valamiért

A fiscal capacity ezzel két cél elérését tűzte ki célul. Az egyik Budapest álláspontja szerint teljesen érthető: az eurózóna országai külön költségvetésükre támaszkodva könnyebben kezelhetnék a jövőben jelentkező makrogazdasági sokkokat, válságokat.

A másik, a tagországok strukturális reformjainak támogatása, azonban nagyon problematikus. Hogy miért, azt Magyarország példája jól megvilágítja. A magyar kormány komoly strukturális reformokat hajtott végre az elmúlt két évben összhangban az európai szemeszter intézményrendszerében - azaz a tagországok gazdaságpolitikájának rendszeres éves felülvizsgálatában - megfogalmazott követelményekkel. Ez a rendszer az Európai Bizottság irányításával működik.

Budapest semmilyen pénzügyi támogatást nem kapott a reformok végrehajtásához, míg a külön eurózónás büdzsét működtető országok részesülhetnének ilyen segítségben. Ez azt jelentené, hogy az Európai Unióban eltérően kezelnének olyan országokat, amelyek ugyanolyan feladatok megoldását vállalják. Ez nagyon inkorrekt, ami az unió megszűnéséhez vezethet.

(Az államtitkár az interjúban nem hangsúlyozza, de érdemes megjegyezni, hogy a terv szerint a közös költségvetési kezdeményezéshez csatlakozó országok a reformjaik támogatásának pénzügyi forrását - a költségvetési kapacitást - külön adnák össze. Ettől még zavart okozhat az EU szintű közös forrás-újraelosztásban - a szerk.)