A múlt évben összesen 14 194 személysérüléssel járó közúti baleset történt a rendőrség friss adatai szerint. Ez 3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi adatot, amikor 13 778 hasonló eset történt.

A növekedés nem meglepő, hiszen a 2020-as bázis a koronavírus-járvány miatt alacsony volt, amikor az emberek az otthoni munka és tanulás miatt kevesebbet ültek autóba, illetve a turisták sem igen jöttek. 2019-ben még 16 627 személysérüléssel járó baleset történt itthon.

A 2021-es adat is jóval elmarad a pandémia előtti számoktól a rendőrség adatai szerint.

Kiugró értékek

A területi bontásból látszik, hogy Bács-Kiskun megyében jelentősen romlott a helyzet, a személysérüléses balesetek száma 16 százalékkal 750-re emelkedett, igaz, ez is elmarad a 2019-es és 2018-as értékektől.

Jelentősen 8-10 százalékkal több baleset történt Győr-Moson-Sopron, Pest, Komárom, Pest megye útjain. Csökkenés következet be viszont Nógrádban, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Hevesben. 

Gyorshajtás a legjelentősebb probléma

A balesetek legnagyobb része a gyorshajtásra vezethető vissza, ezzel magyarázható a tavalyi balesetek 31 százaléka, ez lényegében megfelel a korábbi adatoknak: 2020-ban 34 százalékos, 2019-ben pedig 31 százalékos volt az arány. A múlt évben 25 százalékos volt azoknak a baleseteknek az aránya, amelyeknél az elsőbbségi jogot nem adták meg. A kanyarodásra és követési távolságra vonatkozó szabályok megsértése 17 és 8 százalékos részesedéssel szerepel az adatokban. A gyalogosok mindössze 4 százalékban voltak "hibásak" tavaly. 

Kapcsolódó

A fenti számok értékelésekor figyelembe venni, hogy a statisztikákban csak a egy ok szerepel egy-egy balesetnél, miközben elképzelhető, hogy több tényező is szerepet játszott azokban. Ilyen eset lehet például, amikor egy szabálytalanul kanyarodó autós karambolozik egy az elsőbbségi szabályokat figyelmen kívül hagyó a megengedettnél gyorsabban közlekedő másik autóssal. 

Relatív vagy abszolút

Szintén lényeges, hogy a relatív és az abszolút gyorshajtás között különbséget kell tenni. Abszolút sebességtúllépésről akkor van szó, ha ha a megengedett - tábla vagy jogszabály alapján megállapítható - sebességet lépi túl a sofőr. A relatív sebességtúllépés pedig az, ha az autós az aktuális közlekedési viszonyoknak nem megfelelően választ sebességet. Ilyen, ha esős időben nem lassít, vagy az út ívéhez mérten hajt gyorsan. Ha pedig kiderül, hogy a körülményekhez képest megy gyorsabban valaki, akkor a rendőrség ezt fogja figyelembe venni, a konkrét sebességlimitet pedig nem. 

A gyorshajtás kockázatát pedig jól mutatja, ha egy kocsi 32 kilométer per órás (km/h) sebességgel üt el egy gyalogost, az esetek 5 százalékban lesz végzetes kimenetelű a baleset, míg 64 kilométer per órás sebességnél 85 százalékra növekszik ez az arány.

Nagyot bukott az európai cél

Bár az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) tavalyi PIN riportja még nem érhető el érdemes megemlékezni arról, hogy az unió nagyot bukott a közlekedési balesetek csökkentésére irányuló 2010-es tervével kapcsolatban.

2020-ban - ahogy Magyarországon is - csökkent a személyi sérüléssel járó balesetek száma Európa útjain, de ez is főként a lezárásnak köszönhető. 2010 és 2020 között ezzel együtt is csak 37 százalékkal csökkentek számok, pedig a cég a felezés volt.

Az Európai Bizottság 2018-ban ismét azt tűzte ki, hogy 10 év alatt feleződjenek a halálos baleseti számok, vagyis 2030-ra, a 2020-as értékek legyenek 50 százalékkal alacsonyabbak.