Az a probléma a fejlődő országokkal, hogy valahogy mindig az történik a nagy növekedési fázis végén, hogy egyszerre kell monetáris (kamatemelés) és fiskális (adóemelés) megszorítást alkalmazni, ami nagy megbicsaklást, rossz esetben súlyos recessziót is okozhat.

Magyarországon a monetáris szigorítás megkezdődött, és láthatóan nincs még vége. Ennek hatására a jegybank durván veszteségessé válik, az államadósság finanszírozási terhe nő, a kamatemelkedés lassítja a vállalati beruházásokat és a lakossági ingatlanpiacot. A kormányzat egyelőre költ, mintha muszáj lenne, de eléggé egyértelmű, hogy bárki is kerül ki a 2022-es választások győzteseként, annak az elmúlt két évben véghez vitt óriási költekezés, a kamatemelés okozta költségnövekedés és gazdasági lassulás (miatti bevételkiesés) okán érzékelhető megszorítást kell majd csinálnia - fogalmazott blogján a közgazdász.

Ha a jelenlegi ellenzék nyer tavasszal, akkor ez valószínűleg adóemelés (szja és társasági adó) formájában – jó esetben a közszolgáltatások némi bővítése, helyreállítása mellett –, ha pedig a Fidesz, akkor valószínűbb, hogy a közszolgáltatások további elsilányítása, cégek különböző "egyszeri" megsarcolása, és mindenféle kiszámíthatatlan einstandolás (lásd benzinár-befagyasztás) formájában fog megnyilvánulni.

Zsiday érvelése szerint két ok miatt nem lesz ebből nagyobb gazdasági összeomlás:

  • egyrészt a fejlett világ éppen fellendülő fázisban van (kivéve ha Kína "meghasal"),
  • másrészt ismét várhatóan évekig érkezik csomó EU-s pénz, amely nagymértékben ellensúlyozza a fiskális és monetáris szigorítás hatásait.

Nincs új a nap alatt?

Zsiday már öt és fél éve írt egy egy fejlődő piaci öröknaptárról, melynek segítségével ezeknek az országoknak a sorsa elég jól megjósolható. Akkor Magyarországot a háromfelvonásos drámán belül a második fázis elejére tette, megjegyezve, hogy az jó esetben elég sokáig eltarthat. A jelek szerint az ország elért a második fázis végére, és kezdetét vette a harmadik.
Közben viszont – mivel Európában is munkaerőhiány lesz – itthon tovább kell növelni a béreket, ráadásul az MNB korábbi gyenge forint politikája az inflációs várakozásokat sikeresen emelte, így Magyarország a következő két-három évben valószínűleg alacsony növekedéssel és magas inflációval szembesül – még akkor is, ha a jegybank a kamatok magasra emelésével legalább a forintot stabilizálja.
Úgy vélem, hogy nincs sok alternatívája ennek, kivéve az öröknaptár harmadik fázisának teljes lejátszása – csakhogy ez totális inflációs robbanással és deviza-összeomlással (Törökország), de szerintem ezt elkerüljük

- fogalmazott Zsiday Viktor.

Az utóbbi éveket (a koronavírus-járvány okozta sokkot kivéve) magas növekedés, alacsony kamatok, gyengülő forint és száguldó ingatlanárak jellemezték Magyarországon, most szinte mindegyikben változás lehet: lassú növekedés, magas kamatok, stabil forint és oldalazó ingatlanárak várnak ránk - írta a közgazdász.