Minden bizonnyal teljesül az idei államháztartási hiánycél, erre lehet következtetni a nyakló nélkül beindult utolsó napos pénzszórásokból. Biztosra mehetett a kormány, ám az árulkodó, hogy mindössze az év vége előtt 13 nappal mernek költekezésről dönteni - ennyi a költségvetési gazdálkodás tervezési horizontja. Az is érdekes, hogy az 53 milliárd forintot így elvileg öt munkanap alatt kellene elkölteni a kedvezményezetteknek - különben a kiadás már a 2015-ös költségvetési évet terheli.

A kormány még a múlt héten feloldotta az 60 milliárd forintos Országvédelmi Alap zárolását, rögtön abból 44,88 milliárd forintot el is költött. További közel tíz milliárd forinttal megcsapolták a költségvetés általános tartalékát - amely kormányzati rendkívüli intézkedések nevet kapta az elmúlt négy évben, ám a legritkább esetben megy innen pénz rendkívüli, avagy fontos költésekre. A kormányzati rendkívüli intézkedése a kormány mellényzsebe, ha valami hóbortos ötlet az eszébe jut valamely minisztériumnak, akkor ide lehet nyúlni. A fideszes parlament idén is gavallér módjára kistafírozta a kormányt, a különböző hóbortokra 113 milliárd forintot a GDP 0,3 százalékát kapták. Ezt a pénzt a kormány szinte az utolsó fillérig el is költötte - alig marad a tartalékban pár százmillió forint.

Erkölcsi adósságát törleszti a kormány

Az Országvédelmi Alap 44 milliárdja az égető problémák enyhítésére jutott, miután év közben a kormány inkább a stadionokra szórta az általános tartalékban tartott pénzt. A mostani döntéssel 20 milliárd forintot kap a csőd szélén tántorgó Klebelsberg Intézményfenntartó az iskolák működtetésére. A KLIK az év elején mintegy 50 milliárd forintos forráshiánnyal vágott neki az évnek, amire még 2013 végén felhívták a figyelmet a költségvetési elemzők. A folyamatos forráshiány meg is látszott évközi gazdálkodásán: egyre több kifizetetlen számlát tolt maga előtt, ennek következtében októberben már plusz 20 milliárd forintot toltak a rendszerbe. Az év utolsó napjaira tehát további húsz milliárdot kapnak az alapból. Bár ezen a területen nem lesz gond a pénz elköltésével, a központosított oktatási rendszer egy fillérrel sem lett olcsóbb, így a reform gazdasági értelme is megkérdőjeleződött - az oktatáspolitikai után.

Az utolsó napokra plusz tíz milliárd forintot kap az Egészségbiztosítási Alap a szakorvosi ellátások fedezetére. Az egészségügy a költségvetés másik válság sújtotta övezete, hisz a kórházak és rendelőintézetek tolják maguk előtt a legtöbb kifizetetlen, lejárt számlát. A Magyar Államkincstár adatai szerint október végén száz milliárd forintra rúgott a közintézmények lejárt tartozása a piaci szállítók felé. Ebből 56 milliárd az egészségügyet terhelte. A mostani 10 milliárd forintot 2015-ben további 60 milliárd forint konszolidációs pénz követheti az elfogadott jövő évi büdzsé szerint.

Az Eximbankot kétszer is kistafírozták

A kormány arról is döntött, hogy a Országvédelmi Alapból rendezik az Eximbank 10 milliárdos tőkeemelését. Az állami export-import bank tőkeemelésére eredetileg 18 milliárd forintot terveztek a 2015-ös költségvetésben, ám onnan kivették ezt a tételt, ugyanis a 2014-es büdzsé decemberi módostásval már 20 milliárd forintot az idei bevételekből megszavaztak erre a célra. Most a kormány úgy döntött, hogy az Országvédelmi Alapból további 10 milliárdot kap a bank az eredetileg tervezett 18 milliárddal szemben - amit csak 2015-ben kapott volna meg a pénzintézet -, így összesen 30 milliárd forint juta az állami bank kistafírozására.

A rohamköltekezésben olyan stratégiailag fontos kiadásokra is jutott pénz (20 millió forint), mint a kenderesi (Horthy Miklós) Tengerészeti és Néprajzi Múzeum felújítása. (A kormányhatározat szemérmesen elhallgatja, hogy a támogatott intézmény Kenderes leghíresebb szülöttjének nevét viseli.)

Minden különösebb részletezés nélkül kapott 500 millió forintot a rendőrség dologi kiadásokra - ez a pénz azonban a lejárt számlák rendezésére sem lesz elegendő. További 3,9 milliárdot a belügy kormányzati informatikára költhet még az év hátralevő öt napjában - ezzel viszont igyekezni kell, a gyors (köz)beszerzésekre lesz szükség, hisz öt nap alatt már el is kell költeni a pénzt, a pályázatról, tervezésről nem is beszélve.  (Itt valójában arról lehet szó, hogy a pénz hely már rég megvan, a tervezés már rég megvolt, csak a kivitelező kifuthatott a keretből.) Természetesen a kormányzati informatikai beszerzések az egyik legtitkoltabb beszerzések voltak eddig, ám uniós nyomásra a közbeszerzési törvény már nem teszi lehetővé, hogy ezek a beszerzések a jövőben titkosan bonyolódjanak.

Jut pénz a sportra és a határon túlra is

Az NFM 400 millió forintot kapott "magán és egyéb jogi személyek kártérítésére". Az NFM eredetileg 120 millió forintos kártérítésekkel számolt, ezt most megötszörözték - természetesen minden különösebb indoklás nélkül, így már csak 280-at kell aludnia az érdeklődő adófizetőknek és (majdnem) mindent megtudhat a 2014-es költségvetés elszámolásából.

Jutott sportcélokra is: csak 1,28 milliárd forint ment az eddig megépített stadionok, sportcsarnokok működési támogatására. A kormány már korábban döntött a mezőkövesdi stadion építésről, felújításról, most még plusz 500 millióval megdobják az önkormányzati stadionprojektet.

A kormány döntése szerint 1,8 milliárd forint plusztámogatást kap Bethlen Gábor Alap a határon túli támogatásokra. Ebből 900 millió forint jut a "nemzeti jelentőségű intézmények támogatására" és 930 millió egyéb támogatásokra. De jut 2,5 milliárd egyházi programok támogatására és 2,6 milliárd a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásra is.

QP | Quality Placement