A budapesti kamara szakértői a budapesti, illetve a magyar vállalkozások energetikai problémáival, valamint azok potenciális megoldásaival kapcsolatban készítettek elemzést. Az ebben azonosított energetikai és finanszírozási kérdések mélyebb vizsgálatára és a megoldási javaslatok részletes kidolgozásához vállalkozói felmérést indítanak, az eredmények megvitatására pedig szakmai konferenciát szerveznek.

A BKIK szakértői az elmúlt időszakban kialakult energiahelyzetre tekintettel azonosították a rövid-, illetve hoszabbtávú problémákat és megoldási lehetőségeket javasoltak.

  1. Rövid távú probléma: az idei téli gázhasználat költsége. A rohamosan emelkedő energetikai árak olyan mértékben növelhetik meg a termelési költségeket, amely ellehetetlenítheti a vállalkozások működését. Számos iparág érintett, de a termelő- és gyártó szektorok kiemelten, mely a gazdasági kibocsátási képességek csökkenése mellett már rövid távon munkahelyek tömeges elvesztését okozhatja. Ráadásul ezek a kieső ipari kapacitások sokkal lassabban állhatnak helyre, mint a szolgáltatások.
  2. Hosszabb távú probléma: energiamix nemzetgazdasági szintű átalakítása. A környezetvédelmi és fenntarthatósági szabályok (ESG) egyre erősödnek, ezáltal már a vállalkozások szintjén is hamarosan megjelennek az energiamix-szel kapcsolatos elvárások, melyek teljesítése akár komoly beruházásokat is igényelhet. Az energiamixben erősíteni kell a megújuló, nem fosszilis energia arányát, lehetőleg diverzifikáltan és decentralizáltan. Ebben jelentős szerepe kell legyen a napenergiának, de a szélenergia is kaphat kisebb szerepet, továbbá hasznos lenne, ha növekedne a vízenergia termelési lehetősége (akár gátak építésével, melynek következtében a csapadékszegényebb időszakokban és helyeken csökkenhet a vízhiány kitettség). A jelentősen ingadozó termelést folytató megújuló energiaforrásokra való átállás biztonsági alapját a PAKS2 atomerőmű üzembeállása adhatja meg, de ez az új kapacitás csak hosszabb távon áll majd rendelkezésre, a jelenlegi gazdasági válságban energetikai szerepe nem lesz, viszont maga az építkezés erősítheti a gazdaságot addig is.
  3. Rövid távú megoldási lehetőségek közül a termelés szempontjából az olajra és biomasszára való átállás a legjobb, leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás. Gond ugyanakkor, hogy a kazánok rendelkezésre állása bizonytalan a szerelési kapacitás kevés.    
  4. Hosszú távú megoldási lehetőségek PAKS2: hosszabb távú megoldás PAKS1 kapacitásának fenntartása mellett, hiszen jelentősen megnövekvő, egyenletesen rendelkezésre álló villamosenergia-mennyiséget teremt, amire a jelenlegi gázzal működő kapacitások is átállíthatóak. Napelem: már közép távon jó megoldás. Ezen az igen dinamikus piacon jelenleg is rengeteg projekt fut, alakulnak az árazások, egyre több a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodás (PPA). Megoldást kíván ugyanakkor a kereslet jelenlegi megugrása miatt kialakult termékhiány, valamint a telepítési kapacitások korlátozottsága a piacon. Vízenergia (időjárás függő): nagyobb arányú hasznosítása az addicionális nemzetgazdasági hasznok kiaknázásával, növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet. Szélenergia (időjárás függő): a napenergia mellett növelheti a megújuló részarányt, diverzifikálja az energiamixet a napenergiától eltérő betáplálási profilt nyújt. Biomassza: felhasználása nem időjárásfüggő, így kiszámítható és tervezehető termelést biztosít, az alapanyag ellátás kérdést hatóságilag érdemes szabályozni.