A legfrissebb kiskereskedelmi adatok szerint márciusban ömlött a pénz a boltok pénztáraiba, éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom kiugró mértékben, 16 százalékkal nőtt. Ebben nagy szerepet játszhattak a hónapban a háztartásoknak kifizetett állami extra juttatások, például az szja-visszatérítések. 

A kivételes február és március után azonban várhatóan alábbhagy a vásárlási kedv a bizonytalanabb gazdasági környezet, főként az elszálló infláció miatt. Erre egyébként bizonyíték is van, a február előtti adatok szerint a  tartós fogyasztási cikkeket magában foglaló nem élelmiszerek forgalma ugyanis a korábbi évekhez képest - leszámítva a járvány legkritikusabb hónapjaiban bekövetkezett hanyatlást - jóval visszafogottabban nőtt 2021 közepe óta.

Ez logikus lépés a háztartásoktól, a komolyabb beruházásokat a bizonytalanná váló gazdasági környezetben elhalasztják, részben azért, mert sok háztartási gép, elektronikai eszköz vagy éppen az autó a koronavírus kedvezőtlen hatása, az alapanyag- és nyersanyaghiány, az Ukrajnában zajló háború miatt jóval drágább lett. 

A Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív  közvélemény-kutatás eredménye arra utal, hogy sokan óvatosabbá váltak: a megkérdezettek 41 százaléka ugyanis azt mondta, hogy a szinte minden területen érzékelhető drágulás, valamint a járvány és a háború negatív hatásai miatt elhalasztotta az 50 ezer forintot meghaladó kiadásait. Igaz, a többség, 46 százalék viszont nemmel felel, 13 százalékuk pedig nem adott választ. 

Markáns különbség van a nemek között. A nők sokkal elővigyázatosabbnak tűnnek, 52 százalékuk tolta későbbre az 50 ezer forint feletti vásárlásokat, míg a férfiak táborában ez csak tízből három emberre igaz. 

A korosztályokat nézve az idősebbekre, köztük a nyugdíjasokra jellemző az óvatosság. A 60 év felettiek 51 százaléka elhalasztja ezeket a beszerzéseket. A középkorúak és a fiatalok többsége viszont maradt az eredeti terveknél. 

Kép: Pulzus

A végzettség szerint bontás több kategóriában is lényegében döntetlent mutat. Az érettségizettek 40 százaléka nem halasztja el ezeket a vásárlásokat, míg a 48 százaléka igen. A diplomásoknál 50 és 41 százalékos eredmény született. Az alapfokú végzettséggel rendelkezők körében pedig tízből négyen mondtak le a komolyabb értékű dolgok megvásárlásáról, az érintettek fele azonban az ellenkezőjét mondta. 

Lényegében döntetlennel zárult a lakóhelyek szerinti összevetés. A fővárosban, megyeszékhelyen, kisebb vidéki városokban és községekben élők 40-46 százaléka igennel, 44-48 százalékuk pedig nemmel felelt a kérdésre. 

 

Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.