Az új, elsősorban európai recessziós trendek miatt számottevően csökkenhet Magyarország kivitele, amire már a 2012 első negyedéves adatai is utaltak - erre számít az ICEG EC gazdaságkutató intézet. A visegrádi országokra koncentráló, szerdán bemutatott prognózis szerint a legutóbbi autóipari beruházások révén az export nem fog zuhanni, ám a szektor súlya a kivitelben tovább nő majd. Az ICEG arra számít, hogy - a belső fogyasztás csökkenésének importvisszafogó hatásával együtt - nőhet a külkermérleg egyenlege 2012-ben, és felülmúlhatja a 8 milliárd eurót. (Tavaly 1929,5 ezer milliárd forint volt a többlet, ami 290-es euróval számolva 6,65 milliárd eurónak felel meg.)

Érdekes, hogy miközben hazánk esetében az autóipar tarthatja lendületben a kivitelt, a tanulmány Csehországgal foglalkozó fejezete megjegyzi: az exportot leginkább fenyegető kockázat rövid távon az autók iránti kereslet csökkenése. (A különbséget az okozhatja, hogy az új magyarországi autóipari beruházások és kapacitásbővítések nagyobb része a prémium szegmenst érinti, márpedig az ebbe a kategóriába tartozó kocsik iránti keresletet kevésbé befolyásolja a válság, mint a tömegmodellekét. - A szerk.)

QP | Quality Placement

További kihívás a cseh gazdaság orosz energiafüggősége, márpedig - jegyzi meg a tanulmány - az orosz partner nem számít megbízhatónak, az állami tartalékok pedig csak néhány hónapra elegendőek. A kormányzat ráadásul új adók bevezetését és a jelenlegiek emelését tervezi, amely negatívan érintheti a külkereskedelmet. Hozzáteszik: a jelenlegi politikai helyzet azért sem kedvező a befektetések számára, mert a kormány pozíciója igencsak ingatag.

Az előrejelzés szerint ugyanakkor Magyarország a következő években fontos küldő és fogadó ország maradhat a régió többi államával összehasonlítva. A prognózis azonban megjegyzi: a legutóbbi gazdaságpolitikai fejlemények még inkább kettősséget tükröznek a külfölditőke-beáramlással kapcsolatban. Egyfelől a válságadók, illetve az egyes multicégek tulajdonosaival folytatott viták keményen sújtották a hazai piacot célzó külföldi beruházásokat - a teljes éves FDI ezért kismértékben csökkenhet.

A magyar cégek külföldi tőkebefektetési trendje fennmaradhat, mégpedig azért, mert az állam igyekszik terjeszkedésre biztatni a kkv-kat. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy bizonyos vállalatok más üzleti helyszíneket keresnek a magyarországi gazdasági problémák miatt - ez élénkítheti a tőkekiáramlást. A prognózis fontos változásként értékeli, hogy az állami tulajdonszerzés - főként a Molban és kisebb részt a Richterben - a három legnagyobb tőkeexportőr közül két cég külföldi stratégiáját érintheti.

A tanulmány megjegyzi: a magyar cégek tőkekivitele alapvetően a hazánkkal nagyjából hasonló gazdasági fejlettségű, közeli országokat célozza. Jelentős súlyt képviselnek viszont azok az államok, ahol adóoptimalizációs célból hoznak létre leányvállalatokat a hazai cégek: a tőkekivitel 4-4 százaléka így Svájcba és Ciprusra ment. Van persze kivétel is, a Richter tavalyi svájci akvizíciója nem az adóoptimalizálós kategóriába tartozik.