Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én az Európai Tanácsnak az EUSZ 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően az Unió alapértékeinek Magyarország általi súlyos megsértése egyértelmű veszélyének megállapítására felszólító javaslatáról szóló állásfoglalást (Sargentini-jelentés) fogadott el. Ez volt az a nyilatkozat, amely megindította az úgynevezett 7. cikk szerinti eljárást, amely az érintett tagállamnak az Unióhoz való tartozásából származó bizonyos jogoknak a felfüggesztéséhez vezethet.

A 7. cikk alkalmazásához az EP-ben a parlament tagjainak többségét kitevő kétharmados többség volt szükséges. Az EP az eljárási szabályzatát alkalmazta a javaslat megszavazására, amely azt írja elő, hogy a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásához, illetve elutasításához csak a „mellette” és az „ellene” leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő. A szóban forgó állásfoglalásra vonatkozó szavazás számlálása során így csak a tagjai által leadott kedvező és kedvezőtlen szavazatokat vette figyelembe, a tartózkodásokat pedig figyelmen kívül hagyta.

QP | Quality Placement

A magyar kormány úgy vélte, hogy az EP-nek a szavazatok számlálása során figyelembe kellett volna vennie a tartózkodásokat, ezért az EUMSZ 263. cikk alapján keresetet indított és azt kérte az Európai Bíróságtól, hogy semmisítse meg ezt az állásfoglalást.

A nagytanácsban eljáró Európai Bíróság most közzé tett ítéletében elutasította ezt a keresetet, miután megállapította:

  • a megtámadott állásfoglalás az EUMSZ 263. cikken alapuló bírósági felülvizsgálat tárgyát képezheti.
  • az Európai Bíróság úgy véli, hogy a parlamenti képviselők tartózkodásait nem kell figyelembe venni annak meghatározásához, hogy a leadott szavazatoknak az EUMSZ 354. cikkben előírt kétharmados többségét elérték-e.

Az utóbbi megállapítással kapcsolatban az Európai Bíróság közölte: a „leadott szavazatoknak” az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdésében szereplő fogalmát a Szerződések nem határozzák meg, és az uniós jog ezen önálló fogalmát a köznyelvben elfogadott szokásos jelentését alapul véve kell értelmezni. Ez viszont az uniós testület szerint csak az adott javaslatra vonatkozó pozitív vagy negatív szavazat kinyilvánítását foglalja magában, míg a tartózkodás, amelyet úgy kell érteni, mint az állásfoglalás megtagadását, nem tekinthető „leadott szavazatnak”.

Következésképpen 

az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdésében foglalt szabályt, amely a leadott szavazatok többségével történő szavazást ír elő, úgy kell értelmezni, hogy az kizárja a tartózkodások figyelembevételét.

Ezzel kapcsolatban azonban az uniós bíróság arra is felhívta a figyelmet, hogy a fent említett jogszabály kettős többségi követelményt tartalmaz, nevezetesen azt, hogy az EP által az EUSZ 7. cikk alapján elfogadott jogi aktusokhoz egyrészt a leadott szavazatok kétharmadának, és másrészt az Európai Parlament tagjai többségének hozzá kell járulnia, és megállapítja, hogy a tartózkodásokat mindenképpen figyelembe veszik annak vizsgálata során, hogy a kedvező szavazatok az EP-t alkotó tagok többségét képviselik-e.

Az Európai Bíróság továbbá megállapította, hogy a tartózkodásoknak az EUMSZ 354. cikk negyedik bekezdése értelmében vett leadott szavazatok számlálásából való kizárása nem ellentétes sem a demokrácia elvével, sem pedig az egyenlő bánásmód elvével, tekintettel többek között arra, hogy a szavazás során tartózkodó képviselők a szabályok ismeretében jártak el, mivel előzetesen tájékoztatásban részesültek arról, hogy a leadott szavazatok számlálása keretében a tartózkodásokat nem veszik figyelembe.

Varga Judit vitatja a bíróság ítéletének helyességét

Az Európai Bíróság ítéletének közzétételét követően reagált az igazságügyi miniszter is egy Facebook-poszttal. Ebben egyebek mellett kifejti, hogy a magyar kormánynak "nem voltak illúziói" azzal kapcsolatban, hogy az ügyet elutasítja az Európai Bíróság, de továbbra is azt az álláspontot hangoztatja a posztban, amit az uniós bíróság elutasított, nevezetesen, hogy a magyar kormány szerint "a szavazás nemcsak az uniós szerződésekkel volt ellentétes, hanem az EP saját eljárási szabályzatával is".

Varga Judit ellentmondásosnak tartja, hogy "a bírósági ítéletre egy ilyen egyszerű eljárásjogi kérdésben majdnem három évet kellett várni, miközben egy másik ügyben, a jogállamisági kondicionalitás rendelet rendkívül bonyolult kérdésében, maga az EP követeli a bíróság döntéshozatali folyamatának gyorsítását." Az igazságügyminiszter továbbá úgy véli: "a Bíróság mai döntése semmilyen módon nem jelenti a Sargentini-jelentésben foglaltak tartalmi megerősítését. A jelentés vádjait a Magyar Kormány számos alkalommal cáfolta már szakmai és elvi szinten is."

 

Tájékoztatás

 A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja részeként valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.