A magyarországi 16-30 évesek döntő többsége úgy véli, hogy sokkal nehezebb a helyzete, mint annak idején a szüleiké volt – derült ki az OTP Bank Junior célcsoport szokásairól és attitűdjéről készült kutatásából. 

A bizonytalanság és a borúlátás az életkor előrehaladtával, a harmincadik életévhez közelítve nő, és az aggodalmak leginkább a pénz körül forognak.

Kifogy a tartalékból ez a korosztály, nincs már miből félretenni

Egyre kevésbé tudnak a fiatalok pénzt spórolni: az idei első negyedévben alig 50 százalékuknak volt tartaléka, szemben az előző negyedéveket jellemző 56-60 százalékos aránnyal. Megvizsgálták a 19-29 évesek anyagi helyzetét, és a megtakarítással rendelkező fiatalok közül tízből négy mindössze egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik. Bővebben>>>

A fiatalok legnagyobb félelme

A fiatalok nem is attól tartanak a leginkább, hogy nem lesz munkájuk, hanem attól, hogy nem fognak a céljaikhoz mérten elegendő összeget keresni.

  • A korosztály 56 százalékának a megfelelő anyagi háttér hiánya már a tanulmányaiban is kisebb-nagyobb akadályt jelent;
  • 35 százalék pedig úgy látja, hogy a pénzügyi problémák megnehezítik családalapítási terveik megvalósítását;
  • a legtöbben 30 éves koruk környékén látják realitását egy önálló lakásnak, illetve annak, hogy felkészültek legyenek a gyerekvállalásra anyagi szempontból.

Sok fiatal reménytelenül tekint a jövőbe, ennyivel nőttek az egyetemisták kiadásai

Az egyetemisták kiadásai 10-25 százalékkal nőttek egy év alatt, és a többség arra számít, hogy jövőre még nehezebben jön majd ki a pénzéből. Főleg az étkezésre és a lakhatásra költenek többet a felsőoktatásban tanulók, de túlnyomórészt így is elégedettek jelenlegi anyagi körülményeikkel. Bővebben>>>

Nem lehet elég korán, elmondták, mire spórolnak

A körülményeknek is köszönhető, hogy a fiatalok attitűdjében nagyon erősen jelen van a megtakarítás szükségességének gondolata.

Tízből nyolc fiatal szerint minél hamarabb el kell kezdeni a megtakarítást, a fiatalok több, mint fele ténylegesen meg is takarít, jellemzően konkrét célokra.

  • A 16-17 évesek 53 százaléka autóra;
  • a 18-24 évesek több mint harmada lakásra vagy autóra gyűjt;
  • a kor előrehaladtával a prioritások kissé változnak: a 25-30 éveseknél a legtöbben már inkább baj esetére, váratlan helyzetekre tesznek félre (35 százalék);
  • a 25-30 éves korosztályból minden harmadik fiatal lakásra gyűjt, amit fej-fej mellett a lakásfelújítás és az autó (28-28 százalék) követ.

Szüleikre támaszkodnak a huszonévesek is

16-24 év közöttiek körében végzett korábbi kutatásból az derül ki, hogy bár már a középiskolások többsége dolgozik alkalmi vagy diákmunkában, a legtöbben kapnak zsebpénzt a szülőktől.

A fiatal felnőttek is többnyire dolgoznak vagy jár nekik ösztöndíj, ennek ellenére többségük továbbra is kap anyagi támogatást a szüleitől.

Sőt, a család időnként megtakarítással is támogatja ezt a korosztályt.