A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfő éjjel tette közzé bértábla-javaslatát arról, milyen bérezést látna indokoltnak a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvosok (és egyéb felsőfokú szakirányú képesítéssel rendelkezők, szakgyógyszerészek) számára.

A nemzetgazdasági teljesítmény korlátait figyelembe véve általános szabályként az ausztriai alapbér kétharmadát javasoljuk magyar alapbérként megállapítani, a szakorvosjelölteknél és a szakorvosoknál is - fogalmaz a kamara.

QP | Quality Placement

Eszerint a rezidens 1 orvosok (belépő szint) havi bruttó bére 688 ezer forint lenne, majd ez négy év alatt fokozatosan (rezidens 5) 876 ezer forintra nőne.

A szakorvosok számára (szakorvos 1) a kezdőbér havi bruttó 1,155 millió forint volna. Ez a fizetés tíz év után 1,398 millió forintra emelkedne, majd huszonkét esztendő után 1,649 millióra rúg, a csúcsot pedig 37 év után a havi 2,026 millió forintos bér jelentené.

A kamara - a kormányzati ígéretnek megfelelően - 2020 januárjától a költségvetés mozgásterének erejéig kéri a bértábla megvalósítását. A fennmaradó részt 2021-től egy lépésben, a hálapénz tiltásával egyidőben szükséges megvalósítani - olvasható a javaslatban.

A MOK a bértáblában feltüntetett jövedelmekhez az egyetemi oktatói státuszra lépők, az osztályvezetői feladatot vállalók számára további 15 százalékot javasol bevezetni, mert ezek a feladatkörök az utóbbi években nehezen betölthetővé váltak. A javadalmazás ütemezésénél évi 4,2-4,3 százalékos növekményt javasolnak, a szakvizsga megszerzése 30 százalékos, egyszeri béremelést jelentene.

Az indoklás szerint az új bértábla bevezetése nyomán:

  • a paraszolvencia (hálapénz) 70 év után nem terheli többet a társadalmat anyagi és erkölcsi értelemben sem,
  • a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válik a környező, hasonló gazdasági teljesítményű országokban dolgozó kollégáikhoz,
  • a nyugati országok elszívóereje érdemben csökken, a távozás anyagi motivációja megszűnik,
  • az orvosi pálya vonzóbb lesz, a képzés minősége a motivációk tisztulásának köszönhetően javul,
  • a szakterülettől független egységes bértábla szakmai eszközökkel teszi lehetővé a hiányszakmák menedzselését.
  • kevésbé égnek ki az orvosok,
  • csökkenhet a magánszolgáltatók munkaerőt elszívó hatása is, így stabilabbá válik a közszolgáltatások működése,
  • nőhet a főállású munkaviszonyban dolgozók aránya,
  • megnyílik a lehetőség a 30 éve halogatott érdemi egészségügyi reformra.