Fordulat történt a globális rákstatisztikai adatokban, a leggyakrabban előforduló új esetek között az emlőrák átvette a vezető szerepet a tüdőrákkal szemben – mondta Kenessey István, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) Nemzeti Rákregiszter és Biostatikai Központjának vezetője a Magyar Tudományos Akadémián rendezett daganatos betegségekkel kapcsolatos tudományos szimpóziumon.

Világszerte évente mind az emlő- mind a tüdőrák esetében több mint két-két millió új beteget regisztrálnak.  2020-ban a GLOBOCAN becslései szerint 19,3 millió új daganatos esetet diagnosztizáltak. Magyarországon 32,8 ezer beteg vesztette életét. A GLOBOCAN egy webes platform, ami több mint 180  ország rákregisztereinek az adatait gyűjti össze. A Lyonban lévő szervezet a rákmutatók vizualizálására összpontosít, becslések alapján készít táblázatokat, diagramokat.

Globális adatok szerint az új diagnosztizált esetek százalékos megoszlása 2020-ban:

  • Mellrák: 11,7 százalék;
  • Tüdőrák: 11,4 százalék;
  • Vastagbélrák: 10 százalék;
  • Prosztatarák: 7,3 százalék;
  • Gyomorrák: 5,6 százalék;

A szakember kiemelte: a tüdőrák maradt a vezető rákos halálok, becslések szerint 1,8 millió halálesettel (18 százalék), amelyet a vastagbélrák (9,4 százalék), a májrák (8,3 százalék), a gyomorrák (7,7 százalék) és a női mellrák (6,9 százalék) követett.

Az újonnan diagnosztizált daganatos betegek száma a kétszeresére, a daganatos halálozások száma pedig másfélszeresére nőtt, mondta Kenessey István.

A rákos megbetegedések száma 2040-ben várhatóan 28,4 millió lesz, ami 47 százalékos növekedést jelent 2020-hoz képest.

Európában a GLOBOCAN becslései szerint, az új rákbetegek előfordulásában Magyarország a hatodik, a mortalitás (halálozás) tekintetében a másodikok vagyunk.

Egyértelmű a vezető szerepünk az új tüdőrákos betegek és a tüdőrákos halálozás tekintetében. De sajnálatos, hogy a vastagbél- és a hasnyálmirigyrákban esetében is vezető szerepünk van és az ajak és szájüregi daganatoknál nagyon rosszak a mutatóink

– sorolta Kenessey István.

Kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány miatt közel egymillió rákbeteget nem diagnosztizáltak Európában.

Magyarországon 2018-hoz és 2019-hez képest 2020-ban és 2021-ben tíz százalékkal csökkent az esetszám a nemzeti rákregiszter szerint, de a szakemberek szerint ez a kiesett betegszám a későbbiekben visszajöhet, de egyelőre a 2022-es adatok még erre nem utalnak.

Az látszik, hogy a harmadik stádiumú daganatosok száma megnőtt a negyedik stádiumban lévők száma csökkent, valamin ugyanez látszik az első és második stádiumú betegeknél is.

Most ezeket a szűrővizsgálatokat támogatják

Magyarországon háromféle népegészségügyi szűrési program létezik.

  1. A 45-65 év közötti hölgyek mammográfiás emlővizsgálata, amire kétévente kapnak meghívót a nők.
  2. A méhnyakrákszűrés, amire a 25–65 közötti nők egyszeri negatív szűrővizsgálat után háromévenként jogosultak.
  3. A vastagbélrákszűrés, amit minden 50-70 év feletti kérhet.

Magyarországon a daganatos halálozások egyharmada megelőzhető lett volna, mondta Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos a konferencián. Kiemelte: a szakirodalom szerint nem szükséges egy negatív lelet esetén évente ismételni a méhnyakrák szűrést. Kitért arra is, hogy ugyanakkor átállnának a méhnyakszűrés esetében a HPV-szűrésre és ezt már 30 éves kor felett elvégeznék.

Nem járunk szűrésre

A vastag- és végbélszűrés esetében egy olyan nagy kapacitású gépet szerzett be a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), amely óránként akár ezer vizsgálatot is képes elvégezni, de nincsenek kihasználva a gép kapacitásai. Egyelőre a vastagbélrákszűrési programhoz is a háziorvosok egyharmadát sikerült bevonni. Idén január közepén 100 ezer embernek küldtek ki direktbe meghívót, ha a meghívottak jelentkeznek, akkor küldik el számukra az egységcsomagot a székletvér vizsgálathoz.

A szűrővizsgálatok újragondolására egy komplex javaslatcsomag érkezett az NNK-hoz egy felkért szakmai grémiumtól - mondta Surján Orsolya.

  • Méhnyakszűrés esetében: a HPV szűrésre állnának át 30 év felett és a szűrési intervallumot meghosszabbítanák 3 év helyett 5 évre.
  • Emlőszűrés esetén: változtatnának a célpopuláción és a 40-54 év közöttieket 18 havonta, az 55-75 év közötti nőket pedig 24 havonta hívnák mammográfiára.

Olyan minimumfeltételeket is érintő változásokat is szeretnének bevezetni, hogy a rendelők számára javasolják a digitális mammográfia használatát, amit jogszabályban is szeretnének rögzíteni. Ez azért fontos, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) is be tudják vonni a leletezés folyamatába. Az MI-vel kiválthatnák a kettős leletezést, mert most két szakembernek kell látnia egy-egy leletet.

További fejlesztési tervek között említette:

  • a tüdő és a gyomor szűrővizsgálatait,
  • a helicobacter szűrést,
  • valamint a férfiak esetében prosztata szűrések bevezetését.

Az OOI-vel egy közös pilotprogram keretében vizsgálják a stomato-onkológiai (szájüregi) szűrések beemelését a népegészségügyi szűrővizsgálatok közé, jellemzően a 45 év feletti főleg dohányzók, pipázók vizsgálatát javasolják.

Szankciókon gondolkodnak

A helyettes tisztifőorvos kiemelte: fontos, hogy a lakosság minél nagyobb arányban jelenjen meg szűrővizsgálatokon, ez egy kulcskérdés, mert hetven százalék fölötti megjelenés esetén komoly eredményeket lehet elérni.

Nem csak edukáció, ami a kezükben van, hanem szankciókon is gondolkodnak. De a megjelenési arány és a szankciók esetében, még a szakma sem ért egyet - emelte ki.

Vannak pozitív és negatív szankciók, de egyelőre a nemzetközi gyakorlatban sem találtak olyan igazi példát, amit szívesen alkalmaznának. A digitalizáció nyújtotta lehetőségek még inkább ki akarják használni. A jövő az lenne, ha a páciensek az Ügyfélkapun keresztül kapják meg a behívót a szűrővizsgálatokra, valamint az elektronikus időpontfoglalást is lehetővé kell tenni számukra.